Úgy döntöttem, megváltoztatom a blogom címét.
Az "új élet" az már nem igazán aktuális.
Arra gondoltam, hogy a címben az szerepeljen, akiről vagy amiről szól. A futásról és rólam vagy rólam és a futásról, ahogy tetszik.
Ma nyomtam egy jó kis hosszúfutást. 18,4 km. 4:51 perc/km. Nagyon jól éreztem magam közben. :-)
elég keveset blogolok, aminek nem tudom igazából az okát, max. a lustaság lehet az. Edzésnaplót vezetek, de sajna a dolgok kimerültek ennyiben.
De szerencsére vannak sporttársak, akik időnként rám néznek, hogy mizu. :-)
Nagyjából minden rendben van, leszámítva a szemölcsöt, ami ugye még mindig ott van, és kb. az első 5 km-en okoz fájdalmat, hol jobban, hol kevésbé, de aztán nincs gond. Tudom, hogy ez azért nem százas állapot, de per pillanat ez van.
Legutóbbi futásaim közül kiemelnék egy 16,5 km-t a múlt hétről. Úgy indultam el, hogy nyomok egy tizest és kész. De annyira egyben voltam, rég éreztem azt, hogy ennyire harmónikusan összeállt a mozgásom, szóval rátettem még egy kicsit, nagyon jólesett.
Az elején iszonyúan fájt a szemölcs, mondom, ilyen nincs, hogy pont most fáj ennyire, amikor egyébként annyira klappol minden. Aztán kb 5 km után elmúlt, és én meg futottam lazán és könnyedén. 4:52 perc/km-es átlagot nyomtam.
Aztán tegnap volt még egy jó kis fartlek 10,5 km-en 4:48-as km-ekkel. Élveztem. Mondjuk elfáradtam nagyon. Rég iramoztam már. De most már fogok újra rendszeresen.
Pénteken futottam 14,5-öt (5.14-es km-ekkel - kicsit fanyalgok erre az időre, de lesz ez jobb is), egyet kettőt konzultáltam is az edzővel. :-) Fura ezt mondanom, de jó, mert hála a nike futólubnak van edzőm, és vannak/lesznek edzőtársaim. :-)
Szombaton bringa volt. Aztán 2 nap pihi, mert elutaztam. Ma megint bringához volt kedvem, és nyomtam 48 km-t, nagyon állat volt.
Holnap futás lesz. A klubban. :-)
El se hiszem, hogy ennyi időbe tellett, mire rájöttem, hogy Szegden is van nike futóklub....
Döbbenet. Hosszú hónapok óta blogolok, meg olvasgatom az oldalt, de az valahogy elkerülte a figyelmem, hogy vidéken is vannak futóklubok.
Na, mihelyt megtudtam, lementem, és beszéltem az edzővel (Farkas István), aki tök jó arc és segítőkész. Elmondtam, milyen céljaim vannak, kértem tanácsot cipőügyben, megkértem, hogy nézze meg, hogy hogy futok és igényletem klubkártyát.
Az edzéseikre nem mindig fogok tudni menni, de azért jó lesz majd egy csapathoz tartozni, együttműködni edővel, edzőtársakkal.
Jobb későn, mint soha!:-)
Itt tartok most. Amióta újra elkezdhettem futni (5 napja), azóta 4 futásom volt. Először nyomtam egy 6 kilit, aztán 7,5-et, tegnap 10,5-et, ma pedig 12,5-et.
Nem mennek olyan könnyedén, mint ahogy szeretném, de a bringakondi és az úszáskondi nem olyan azért, mint a futás. Melegben pláne.
Bele fogok ebbe jönni, egyre könnyedebbek lesznek a futások, és egyre inkább nyújtom is a hosszú futásaimat.
Ami aggaszt az még mindig a szemölcs. Kicsit éreztem...mondhatom úgy is, hogy fájt. Ehhez hozzá kell szoknom, mert jelentős változás a maratonig nem nagyon várható, ha csak nem jön be nagyon az infravörös kezelés, no meglátjuk, egyelőre örülök, hogy futhatok! :-) Meg ha ennél jobban nem fog fájni akkor oké, ez még belefér.,
Most jön egy hosszúhétvégés pihi, maximum úszkálni fogok, de annál éhesebben futok majd hétfőn! :-)
Mármint, letelt a kényszerpihi.
Ennek örömére ma futottam egy laza 6 km-t úgy felvezetésként. Igazából nagyon lassan akartam, de hajtott a vérem. :-) Így jöttek ki az 5:18-as km-ek. Persze ez sem nagy tempó, pláne nem ezen a mini távon, de a két hét kényszerpihi után még ennél is lassabbat akartam. No, sebaj, legközelebb óvatosabb leszek, nem akarom, hogy visszaüssön a dolog, de szépen emelem majd a km-adagokat. :-)
Nagyon hiányzott már amúgy a futás-feeling.
aztán futhatok, úszhatok, meg minden.
Na, de azért nem fenékig tejfel a dolog. Ma voltam bőrdokinál. Kivette, amit lehetett, nagyon mélyen van. Most pár napig kötöznöm kell, utána meg ecsetelnem, és szeptemberben vissza kontrollra. Ja, még valami infravörös terápia is szóba jöhet ősszel
Nem tudom, hol a vége, de legkésőbb hétfőtől elkezdek futni. Cél a novemberi siófok maraton!!! :-) Úgy döntöttem, hogy most már addig semmiképp nem engedem vagdosni magam, a többi módszer majd remélem működik. Ha kell még vágni, akkor max utána.
Szóval, hétfőtől maraton felkészülés, felülírom a korábbi edzéstervet, aztán hajrá előre! :-)
Legalábbis nagyon úgy tűnik. Ma ismételt szemölcseltávolításon voltam. Megint kijött egy jókora darab, kaptam is egy jó bufli kötést. Most ez egy napig rajta marad. Aztán pár napig naponta kell kötözgetni, majd ezzel kenni, azzal kenni, utána két hét múlva kontroll. Nem tudom, mikor lesz ennek már vége..... :-(
Holnap van ugye (remélhetőleg) az utolsó beavatkozás szemölcs ügyben.
Az elmúlt időszakban felváltva bringáztam és futottam. Bringa-futás-bringa-futás. Utóbbit még csak óvatosan. Most nyilván megint nem lehet majd pár napig, de aztán remélhetőleg teljes erőbedobással mehetek.
Ma egy hihetetlenül jóleső, laza futást nyomtam. Két és fél hét után újra. Végre!!! 6,5 km, 5 perc 30 mp-es átlag. Azért csak ennyi, mert igyekszem óvatosan terhelni magam.
Nagyon kellett, hihetetlenül jól éreztem magam közben. A szemölcsprobléma 10 nap múlva (remélem végéleg) megoldódik, de addig is már szabad kicsit futnom. Bringázni meg úszni meg minden mennyiségben lehet. Előbbit nyomom is rendesen, utóbbira most fogok ráállni, mert eddig attól is tiltva voltam.
Szóval szépen visszazökkenek, és remélem huszonkilómétereket futok hamarosan megint, aztán majd megyek még fejjebb. :-)
Szerdán megyek vissza dokihoz a talpammal, a szemölccsel, ugye. A "műtét" hege szépen gyógyul, viszont, ahogy látom vannak még szemölcsmaradványok.... A kérdés az, hogy újabb "műtét" kell vagy csak valami utókezelés. Ettől függ az is, hogy mikor kezdhetek újra futni, már nagyon hiányzik.
Elvileg már csak két nap (szerdán van a kontroll), gyakorlatilag meg a jó ég tudja. De remélem, hogy már tényleg csak ez a két nap.
Addig is bringa, amit nagyon élvezek, csak hát hiányzik a futás, meg az úszás is, mert ugye azt sem lehet....
Egyrészt nagyon hiányzott már a bringázás, és az időjárás végre csalogatott.
Másrészt készülök a szerdán kezdődő futóböjtös időszakra, ami két hét lesz. Mivel valószínűleg úsznom sem szabad majd, így a bringa lehet a fő mozgásformám. Persze, majd látom, mit bírok.
De, hogy ez milyen jól esett!!! :-) Alig vártam, hogy kikeveredjek a városból, és tudjam csapatni rendesen. Rendesen, úgy értem, amennyire én tudom (a bicajkondim nem az igazi..persze mitől lenne, na de majd most), meg a technikai hátterem sem profi, de nekem tökéletesen megfelel...., amígy IM-re nem adom a fejem. :-) Ez persze vicc, legalábbis egyelőre. Először jöjjön rendbe a lábam (szemölcsileg meg sérülésileg is), aztán jöjjön egy maraton ősszel, aztán a többit majd látjuk.
Számokban: 29 km - 70 perc (nem nagy táv, nem nagy tempó...de ebben a városi tekergés is benne van, meg lámpánál várakozás, meg ilyenek)
Szóval jó volt, na, és már nagyon kellett! :-)
Na persze nem futógépen... :-) De egyébként így!
https://www.youtube.com/watch?v=b3Nt4WgQed8
Ja, most ez következik szerdán... Sajnos. Bár, mivel a sérülésem nem igazán jött helyre, lehet, hogy amúgy sem ártana 2 hét pihenő, tán így könnyebb lesz elviselni.
Szóval nem múltak el a fájdalmaim, pedig rövideket futottam rendes bemelegítés előtte, sokkal hosszabb és koncentráltabb nyújtások utána, amik jót is tesznek, összességében azonban nem múltak el a tünetek, pedig csak 6-7 km-eket futok mostanság...
A héten futotatm 4X6 km-t.... Hááát ez messze nem az, mint, amit akartam. De úgy éreztem, nem terhelhettem jobban a lábam. Illetve, mivel ma már semmilyen fájadalmat nem éreztem, a jövő hetet azért egy kicsit jobban megnyomom, no nem erőltetem túl, de 4 futásból kettőt 10-12 km-re tervezek.... Meglátjuk, hogy bírom.
Ja, és jó sokat nyújtok, és jó. Eddig 5-10 perc alatt elintéztem, most legalább 20-ig nyújtok, és nem érzem feleslegesnek, mert érzem, hogy jó, hogy könnyebb, lazább lábakkal mozgok futás után. Remélem, majd a hosszabb távoknál méginkább így érzem. Akkor dől majd el igazán.
Ma futottam. Már nagyon hiányzott, és, bár volt pár lépés, amikor picit éreztem a sérülés maradékát, összességében jól esett, és bízom benne, hogy nem újul ki a dolog. Hitem abból táplálkozik, hogy olvastam, hogy apróbb sérüléseknek még jót is tehet a futás....
De!
Talán már írtam, hogy hiszek abban, hogy a Föld egy tanulóbolygó, azaz mindenből, ami velünk itt történik, profitálnunk kell valamit. Lássuk csak:
- Megpróbálom kicsit újrastrukturálni a futásomat. Pirie módszer, rendben van, de nyilván van még rajta csiszolnivaló (különben nem sérültem volna le) - igyekszem megfogadni Molnár Sándor tanácsait (triatlon est - aktív talajfogás, repülő fázis, a kar szerepe, futóiskola (magas térdemelés, sarokemelés bemelegítéskor), stb.).
- Elnézegetve az időeredményeimet, km-ekre lebontva, rájöttem, hogy nem tudok lassan futni, és ebből következően gyorsan sem - alig van különbség pl. a 9 és 26 km-en futott tempóm között..azért ez gond - 4:50 és 5:30 a leggyorsabb, illetve a leglasabb tempóm - szinte nincs különbség. Ráadásul az eddigi leghosszabb távomon 26 km-en 4:53 perc/km volt a tempóm, ami jó, de ez nem laza futást jelentett, és az már baj, hogy ennél alig tudnék gyorsabbat (persze mondjuk 8 km-től felefele).
- Tehát a lényeg, hogy most egy darabig biztos sok laza futást kell csinálnom. 6 perces km-eket mondjuk, amikor teljesen laza vagyok, és csak a technikára figyelek. Ez ma sem jött össze, pedig tudatosan próbáltam lassítani magam, de még ennél is lassabbnak kell lennem. Aztán persze nyomom majd az iramozást, fokozást, sprinteket, hosszú futásokat is, de fontos, hogy élesen váljanak el az idők egymástól. Lassabb tempó - jobb technika - stabil, harmonikus mozgás - még kevesebb/kisebb sérülés ..... és idővel gyorsulni is fogok, bár, ha 5 percen belül tudok maradni úgy, hogy 30 majd 40 km fölé megyek, akkor nagyon rendben lesz a dolog. :-) Persze az elsődleges a sok jóleső futás, a sérülésmentesség és az egyre jobb állóképesség.
- Ami még fontos, hogy a nyújtásokra még nagyobb figyelmet kell szentelnem edzés után. Alaposabbnak kell lennem ezen a téren is. A futás előtti és utáni gyors átmasszírozást pedig meg kell tartani.
Hát valami ilyesmi...erre jutottam a "fejbéli edzések" alkalmával... majd elválik, hogy ezekből mennyit tudok átültetni a gyakorlatba.
Mert az is kell. Megnézve egy Witch által feltett video-t egy triatlon napról, nagyon hasznos információkhoz jutottam.
Megpróbálom újra összerakni a futásomat, persze majd ha felépültem teljesen. Egyébként most járás közben már teljesen jól vagyok, szóval nagyon lassan lehet, hogy pár napon belül megpróbálok elindulni. Lassan és rövid távra először, csak a technikára figyelve, minden más sokadik szempont lesz.
Felvértezve az újonnan szerzett hasznos infókkal, újra belevetem magam az edzésekbe. Már nagyon ki vagyok éhezve.
Nehéz futás nélkül. Holnap lesz egy hete, hogy nem futottam. Váááááááá!!!
Fura érzeteim vannak a sérülés folyományaként. Azon a bizonyos ponton már nem fáj, illetve, mikor masszírozom, akkor azért érzékeny egy kicsit, viszont ma a sípcsontom másik oldalán volt...hogy is mondjam...diszkomfortérzésem, az érzet pedig meglehetősen hasonló volt az elsődleges sérüléshez.
Mindegy, most még pár napig biztos, hogy pihi, addig is kenegetem, masszírozgatom. Nyomom a fekvőtámaszokat, néha bringázok...de nem az igazi. Hiába, "az embernek futni kell"! Fogok is, remélem, hamarosan!
Nos, úgy tűnik, tényleg baj van. Orvos még nem látott, és nem is tudom, mikor jutok el.
Viszont beszéltem olyan emberrel, aki kicsit jobban ért az anatómiához, mint én, és ő azt mondta, hogy ez alighanem az ínszalag. Nyilván valamilyen húzódásról lehet szó.
A jobb lábamon a sípcsont belső oldalán fáj egy nagyobb pontban. Nagyjából a térd és a boka közt félúton, illetve talán feljebb egy kicsit. Egy kis pukli található ezen a helyen, és nyomásra fáj, illetve sugárik lefelé. Gyakran járás közben is fáj. Ez van. Sajnos. :-(
Öröm, az ürömben, hogy ilyen ítéletidő van; így nem fáj annyira, hogy pihentetnem kell a lábam....
Ha valakinek van ötlete, hogy "házilag" mit lehet tenni, kérem mondja. Köszi.
Illetve, remélem, nem. Történt ugyanis, hogy vasárnap ugye volt egy hosszú futásom. Lelkendeztem miatta.
Aztán kedden nyomtam egy laza 9-et, az elején kicsit éreztem, hogy fájank, bár ez erős szó, szóval kellemetlen érzést nyújtottak a szalagjaim a jobb lábamban elsősorban a sípcsontom mellett belül egy pontban, illetve egy kis területen. Pár km után elmúlt, gondoltam oké.
Aztán tegnap megint jött egy 9.5, ezúttal fokozó, megint éreztem azt a bizonyos kellemetlent, de elmúlt, sőt a táv második felében a gyorsulás ellenére semmit nem éreztem, és kimondottan jól mozogtam.
Mára terveztem egy kis iramozást 10-12 km-en...ehelyett rövidítenem kellett, mert jött a fájdalom, ezúttal tényleg az, és nem akart múlni az első km-ek után. Hazafordultam és 6 km lett belőle, de nem ez az érdekes, hanem, hogy mi lesz most. Mi lehet ez?
Ja, és kisugárzott a lábfjembe is időnként. Fasza volt. Remélem, nem valami sérülés. Szerintem a szalagok...szoktak időnként kicsit fájni, de mostanában nem, amióta a Pirie módszerrel futok, szinte egyáltalán nem. Gyengék a szalagok? Dehát évek óta futok, és télen is. Elég sok km-et nyomtam ezen a télen is.
Küldöm a kalciumot és a magnéziumot rendesen.
Mindenesetre remélem, nem komoly. Most jegeltem, majd jól lemasszírozom.
Azt mondanom sem kell talán, hogy mindig rendesen bemelegítek, lemasszírozom magam futás előtt. Utána meg levezetek, nyújtok, majd megint jön némi masszázs sportkrémmel futás után...
No, ez van most, I'm expecting the best!
Újabb műsorváltozás után mára, vasárnapra halasztottam a hosszú futást. Ismét egy olyan hosszú táv, amilyet még nem futottam soha! 26 km!
Apránként, de bisztosan haladok előre, és az időmmel is tökéletesen meg vagyok elégedve. 4:53/km! :-) Büszkeséggel tölt el.
Hozzátartozik, hogy gyakorlatilag ideális futóidő volt, startnál 16 fok, célban 19. Gyenge szél, bár mintha erősödött volna, de lehet, hogy csak azért éreztem így, mert hazafelé volt szembeszelem. Egyébként egy Szeged - Röszke távolságot nyomtam, pontosabban Szeged egy adott pontja és Röszke egy adott pontja közt 13 km a távolság, és oda-vissza kijön a 26.
A végére kicsit elfogytam, de nem úgy, mint múltkor a 24,4-nél, ez amiatt is lehet, hogy nyomtam egy energiaszeletet 16 km-nél némi vízzel, persze, lehet, hogy pár km-mel korábban még jobb lett volna. De soha rosszabbat.
Jó kis menet volt! Szép volt Laca! :-)
Ma iszonyú felhőszakadás zúdult Szegedre, pont akkor (délután) amikorra terveztem egy laza 9-10 km-es futást, holnapra is ennyit terveztem csak fokozót, most felülírtam a terveket, így, hogy ma nem tudtam menni, holnap nyomok egy hosszú futást.
Ember tervez, Isten végez - ember újratervez. :-)
Újabb egyéni csúcs, már ami a távot illeti, legalábbis. :-)
Az időmmel (5.14 perc/km) már kevésbé vagyok kibékülve. A múltkori 21,7 kili megvolt szűken 5 percen belül/km.
Most is jól ment minden, lassan kezdtem, de óvatos voltam csak, nem ezen múlt. Jól mozogtam, a táv első felében szembeszelem volt, és ezt bekalkulálva, és azt, hogy a az utoldó harmadban mindig jól tudok gyorsulni, az 1 óra 5 perces idő nem tűnt rossznak, legalábbis olyannak, ami egy jó második 12.2 km-mel behozható lett volna 5perc/km alá. Tudtam is gyorsulni, szépen ment minden, amikor is, úgy 5 km-mel a vége előtt, hirtlen úgy éreztem, hogy "elfogytam", besavasodtam. Aztán valami vitt előre, és végül is, nem rossz idővel, de eléggé elfáradva értem be.
Boncolgatom a lehetséges okokat, nyilván több is van.
- nem ettem elegendő, és főleg nem minőségi szénhidrátot előző este és a délelőtt során
- eléggé kialvatlan voltam, kemény hét volt, és ma is dolgoztam
- csak izos vizet vittem magammal, gélt nem, és lehet, hogy ezért is éheztem el...., mondjuk eszembe sem jutott, hogy 24 kilire kellene gél...lehet, ha megfelelően kajáltam volna, nem is kellett volna.
A lényeg: tanulni a hibákból, és tudatosan, éberen figyelni, hogy legközelebb ilyenek ne nagyon legyenek.
Mindent egybe vetve, jóleső futás volt, és büszke vagyok magamra, és megyek tovább előre!!!
A masszázs fontos. Ezt rég' tudom. Ma abból a szempontból is bebizonyosodott nekem, hogy kipróbáltam, hogy a bemelegítésbe beiktattam a vádlijaim átmasszírozását, különösen a szalagjaimra figyelve. Határozottan jót tett, éreztem futás közben. Nyilván nem fedeztem fel a spanyol viaszt, de ezt eddig én nem csináltam, de most már fogom! :-)
Másrészt, úgy döntöttem, hogy egy valamire való futónak, így nekem is :-), szüksége van arra, hogy időnként szakember átmasszírozza. Elhatároztam, hogy ez nem lehet luxus, és bár nyilván jobb lenne többször, de (egyelőre) havonta egyszer én is masszíroztatni fogok...mondjuk, mert megérdemlem. :-) A lábaim megérdemlik!
Az első 20 km-es futásom az idén!!! És 5 percen belüli km-ekkel, igaz csak alig, de akkor is!! :-)
Még voltak hátráltató körülmények, de megcsináltam. Amúgy meg kellemetlenségek mindig lesznek, szóval nem akarok a körülmények áldozata lenni.
12 fok, kicsit erős szél, de nagyjából ideálisnak mondható viszonyok. Olyan helyen is futottam, hol eddig még nem. Büszke vagyok magamra. Úgyhogy megyek tovább előre, a cél továbbra is a maraton!
