laciii79 futóblogja

Az előző poszt utáni egyik hozzászólásomban kicsit belebonyolódtam egy fejtegetésbe a sporttal kapcsolatos jövőmről. Jobbat nem tudok pillanatnyilag, előrébb nem tartok, így úgy döntöttem, hogy bejegyzésként is megjelenítem a fent említett komment egy jó részét.

Biztos lesz, aki azt gondolja majd - talán joggal - hogy nem hisztizni, meg agyalni kell, hanem edzeni és kész. :-) OK, lehet, hogy így van, én mégis dilemmázok a tekintetben, hogy mennyire is akarom komolyan venni a futást, az esetleges, egyelőre iszonyatosan távoli, IM  álmokat, vagy, ha ennyire hullámzik a motiváció, az eltökéltség, a céltudatosság, és a pénz is, sok esetben sérülékeny is vagyok, akkor lehet, hogy maradni kéne annál, sok mindent sportolok, élvezem őket, mindig épp azt művelem, amihez aznap kedvem van és ennyi ...

Akkor az idézet magamtól.

Magamban IM ügyben azt határoztam el még régebben, hogy az egész komolyan csak akkor kerülhet szóba, ha, egyrészt anyagi és időbeni lehetőségeim ezt gond nélkül lehetővé teszik (és ez most tényleg nem kifogás), és ha teljesítek egy maratont. Azt gondolom, hogy a maraton az alap. Ha az nem megy egymagában, akkor hogyan is mehetne 2 másik embert próbáló szám után???

A két dolog közül azt gondoltam, hogy utóbbi lesz jóval könnyebb, és hamar elérkezik, de sajnos egyelőre közelében sem vagyok a 42 km-nek, az igazság az, hogy 20 fölé is régen kerültem.... Sajnos.

A bringázásról annyit, hogy ugye montim van, szeretem is, a minap 1,5 órát tekertem, ebbe 43 km fért bele... Elég karcsú, tudom.

Ami az úszást illeti, tavaly nyár óta nem úsztam egy kilinél többet...Ez is sok mindent elmond.
Közben az erősítéseket újra megszerettem, talán azért, mert ebben nincsenek különösebb elvárásaim magammal szemben (némi izomtömeg növelés és erősödés), így nem is érzem magam sikertelennek, ha valami nem úgy sikerül, ahogy tervezem, mert, hogy nem is nagyon tervezek semmit. :-)

Persze továbbra is sokat fogok mozogni, mert élvezem, és félember lennék nélküle, nem akarok magamra terheket rakni. Élvezni akarom a sportot... A fentieken kívül pl. teniszezni is eljárni, néha kajakozni is, vagy akármi mást csinálni.

Vagy mondjatok mást. Motivációhiány esetén is erőltetni kell, aztán a céltudatosság, a törekvés, az eltökéltség - és hozzá a pénz és az idő - is megjön majd valahonnan?
Lehet, a blog címét is meg kellene változtatni "laciii79 edzésnaplója" vagy "szabadidő-blogja" elnevezésre. :-)

Ennyi! Remélem, kirajzolódott a végére a dilemma lényege....

Fúú, nagyon tarkón nyomott ez a meleg... Nem nagyon térek magamhoz.

Az elmúlt időszakban napi váltásban nyomtam a futóedzéseket az erősítésekkel, ment is a dolog. Volt heti egy hosszú futás, és max egy pihenőnap, de volt, hogy egy sem. Aztán beköszöntött a nyár... Volt két nyögvenyelős, szenvedős futásom. Mindig is jobban bírtam a hűvöst, sőt a hideget, de ekkora problémáim azért nem voltak. Remélem, csak szoknom kell, és ha nem is lesz olyan könnyed a szaladozás, mint október-novemberben, de azért jó lesz.

Vasárnap borult a bili, amikor egy hosszú futás következett volna, de nem tudtam rávenni magam, helyette inkább montiztam egyet, az nagyon jólesett.

Nem akarok mindent az időjárásra fogni, mert úgy általában vannak motivációs gondjaim a futással kapcsolatban, de nagyrészt azért a hőség a felelős.

Ma nekiveselkedek, mert ugye a nyakamon egy félmaraton, amit lehet, hogy kihagyok, illetve átteszek őszre, most pedig inkább uszodabérlet meg bringa meg az erősítés, és maradna heti 1-2 futás is, de csak amennyi ilyenkor jólesik - úgy 10-12 km-ig, vagy majd látom, majd érzem, lehet több is, csak essen jól, mert azért csinálom, és mostanában valahogy nem errefelé mentek a dolgok...

Ami egyfelől jó, ez már szinte nyári idő. Viszont (Petivel ellentétben) én a futásokhoz nem nagyon csípem a 25 fokos és afölötti hőmérsékletet, pedig az elkövetkezendő hónapokban ilyenből lesz bőven.  Ami rendjén is van, hisz jön a nyár....

Úszáshoz és bringázáshoz jól tűröm a hőséget, de valahogy futáshoz nem annyira. Persze az is lehet, hogy a frissítést oldom meg rosszul. Mert ugye egy 15 km-es futás közben lehet, hogy nem kell innom semmit, ha 10 fok körül van az idő - amit én legjobban szeretek, de 20 fok fölött, pláne 30-on túl már figyelni kell. Itt jön majd képbe újra a kulacsöv...

Ma nagyon nehezen mozogtam, szinte vánszorogtam, és nem esett jól a meleg, a tűző nap. Ebben benne van, hogy elég kialvatlan és fáradékony vagyok mostanság, meg a múltkori motivációhiány is bejátszik.

9,1 km, 45:15, 4:58-as tempó

Reggel ébredés után láttam, hogy szakad az eső.... Pufff. (Tehát odafönn azt szeretnék, hogy mégiscsak fussak :-) )

Kora délután kezdett elállni, de még ekkor is csak 10 fok volt. Nekem ez ideális futóidő, ráadásul számottevő szél sem volt. Ez tekerni hideg, így eldőlt a kérdés: úgy döntöttem futok és valahogy jött a motiváció is! :-)

És milyen jól döntöttem. F*szán ment minden. Harmonikus volt a mozgásom, nem fájt sehol, valahogy olyan könnyen ment. Olyan érzésem volt (imádom ezt az érzést:-) ), hogy ezzel a tempóval akármeddig elfutnék, kb úgy, mint Forrest Gump. :-) Ez nyilván illúzió, de egy nagyon kellemes illúzió. A végén azért gyorsítottam, de nem kifacsarva értem célba, nem kapkodtam levegő után, csak szimplán abbahagytam a futást, nagyon jó érzés volt.

Ja, és úgy döntöttem zenével futok, szerintem tavaly nyár óta nem volt ilyen. De most lehet, hogy egy ilyen időszak jön. Volt jó befutózeném. :D

https://www.youtube.com/watch?v=_e5N5y58k6U

17 km, 1:19.31, 4:40-es tempó

Apróbb motivációs problémákat kezdtem érezni magamon az utóbbi egy-két hétben. Amióta futok (viszonylag) hosszabb távokat, úgy 5-6 éve, még soha nem éreztem ilyet, esetleg januárban, latyakban, esőben...

Előfordult, hogy melóból hazaérve, futás előtt azon gondolkodtam, hogy inkább erősítenék ma is (jelenleg ez napi váltásban megy), vagy bringáznék, esetleg úsznék inkább. Napi egy edzés fér csak bele, szóval halmozni azért nem igen lehet az élvezeteket, max hétvégén, bár mostanában akkor sem nagyon. Ha meg futóedzés helyett bringázni megyek, akkor lemarad a futás, azt meg nem szeretném, főleg, hogy június 5-én egy jó félmarcsit szeretnék futni.

A másik felem meg azt mondja magamnak, hogy edz, amit jólesik, elvégre a sport az egy szabadidős tevékenység, ahol kilazulok, töltődök, és nehogy már még ilyenkor is megerőszakoljam magam... Csak szokatlan érzés, mert nekem mindig a futás volt az "über alles".

Holnapra is hosszú futást terveztem, de lehet, hogy inkább bringázni mennék egy nagyot...

Mindegy, ennél nagyobb problémám ne legyen az életben :-), csak gondoltam leírom, mert most ez foglalkoztat.... Nektek volt már ilyen?

Remélem, hogy újra maximálisan egészséges vagyok.

Ami a futást illeti, kihagytam egy hetet, egyfelől a "sérülés" miatt, másfelől ebbe pont beleesett a húsvét is. Ráadásul elég feszített volt a hét a melóban (2 szerenád, osztályozó, ballagás, rengeteg adminisztráció) - szóval ha jöhet jókor egy apró sérülés, akkor most.

Erősíteni azért voltam párszor, de mivel tegnap éreztem, hogy járás közben minden oké, ma bepróbáltam egy futást végre. És szerencsére minden rendben volt.

A porcerősítőket igyekszem stabilan beépíteni az étrendembe, hátha így jobban bírja majd a terhelést a lábam.

Ma kaptam a hírt, hogy július 5-én félmaraton Pusztamérgesen. Azt hiszem ott a helyem! Végre valahol kipróbálom magam. A cél 1:40-en belül futni...

A húsvét előtti utolsó futásomon - illetve egy kicsit már a 15.6-os futás után is - éreztem fájdalmat a a jobb lábamban, belül a talpamnál és fölfelé a bokámnál és a sípcsontom felé. Ezért aztán néhány napja nem futottam, tanulva Petitől egy kis türelmet és elővigyázatosságot :-). Bár lehet, hogy nem eleget tanultam még, mert már az az utolsó futás se kellett volna. Nem lett sokkal rosszabb mondjuk, de akkor is.

Most Ca, Mg és C-vitamin ezerrel - ez mondjuk alapból, kiegészítve - többek közt Witch hatására is - glukozamin, kondroitin és MSM feltöltéssel.

Kezd is javulni a helyzet, szóval nem komoly ez, de azért elgondolkodtam, hogy lehet, hogy az én csontozatom nem a hosszú futásokra van kitalálva... :-( Hogy lesz ebből maraton? Szomorú lenne, ha így lenne, majd minden elválik.

Most úgyis jön pár nap a melóban, amikor reggeltől estig vagyok, így néhány nap kihagyás nem ér annyira kellemetlenül.

No, efelől eddig sem voltak kétségeim, de ez most már abszolút bizonyosság.

Azt tudtam, hogy létezik gyors és kevésbé gyors borítású atlétika pálya. A kemény borítású teniszpályák se egyforma gyorsak, sőt az úszómedencék közt is van különbség.

Nyilván a futócipők se egyformák. Vannak versenycipők, amik ugye gyorsak stb. De, hogy ilyen gyors legyen egy úgymond hétköznapi, közönséges halandó számára megvásárolható (vagy Vasaputól beszerezhető :-)) futócipő, hogy ennyivel gyorsabb legyen, mint mondjuk egy pega.... ez már számomra meglepő. Nyilván, ha értenék hozzá, nem lenne az. :D

A lényeg: a glide pokolian gyors - persze csak annyira, amennyire velem tud lenni. :-)

A mai futásom: 15,6 km - 1:13:59 - 4:44-es tempó. Úgy, hogy nem akartam különösebben gyorsan futni. Rég' futottam már ilyen hosszút. Óvatosan akartam kezdeni, de haladtam (magamhoz képest gyorsan), nem hittem az órának.

A pegában ilyen tempót 6 km-en tudtam korábban... És mondom, főleg úgy, hogy nem éreztem magam gyorsnak.

Még valamit megfigyeltem: 20-22 fok volt, és ugye 15,6 km. Ez még pont ment frissítés nélkül. Utálóm a kulacsot, kutat meg nem találtam útközben.... De ez a határ, ha ennél melegebb lesz, és lesz; és ha ennél hosszabbat futok, akkor vagy mégiscsak rá kell vegyem magam a kulacsra, vagy kutak felé kell futni. Mondjuk van 2 olyan útvonalam, ahol van, csak jó lett volna ha ez is olyan lesz; na majd feltérképezem még a környéket.

Nagyon élvezem a tavaszi, jó illatos futásokat.

Imádom, hogy futás közben meg-megcsap valamilyen fa, vagy virág illata, még így is, hogy zömmel a városban futok.

Idő hiányában mostanában nem növeltem a távot, a tempómmal viszont meg vagyok elégedve - 4:48 és 5:10 között mozog. Szerdára azért most már tervezek egy legalább 15-ös hosszú futást.

Elképesztő szél van, ez persze nem újdonság. De hogy milyen jó volt futni!? :D

Hihetetlen!

Szépen növelem a távot, ma 12.5 volt. Nagyon élveztem, eleinte hátszelem volt, minimális energiabefektetéssel nagyon haladtam. Hazafelé jövet volt szembeszelem, de akkor meg csak azért is nyomtam, küzdöttem az elemekkel. :-) Így sikerült "legszebb napjaimra" emlékeztető időt szaladnom:

12.5 km / 1:00:08 / 04:48-as tempó

Nem akarom a jó időt kisajátítani, sem csak az elemeknek tulajdonítani, alighanem a csodacipő, a Glide is benne volt alaposan!

A mai futás során megboldogult ifjúkorom egyik kult-TV műsorának címe jutott eszembe.

Tízen Túliak Társasága

Tudtam, ha ma hazaérek, akkor újra 10 km fölé kerülök, a sérülésem óta először (ha nem is sokkal egyelőre) . És így is lett! :-)

Isteni idő volt, kb 20 fok, kellemes naplementés futás, jó darabon a Tisza parton. Hihetetlenül jólesett! :D

Egyben ez volt az idei első egy-pólós szaladásom, ami az örömérzetemet csak fokozta.

10,5 km / 53:58 / 5:08-as tempó

Nem mennek túl jól a dolgaim az elmúlt 5 napban. Emésztőszervi problémák gyötörnek, és csak nagyon szigorú diétával tudok nagyjából jól lenni. A doki szerint nem vírus, hanem inkább stressz, ergo nem is múlik olyan gyorsan, remélem azért csak-csak javul a helyzet. :-) Na, ennyit erről.

Ennek okán kedd óta pihenőre vettem kényszerűségből, de a mai vivicittát semmiképp nem akartam kihagyni. No nem a kb. 2.5 kili csigázott így fel, hanem a hangulatra, a feelingre vágytam. Jó is volt, voltunk vagy 10 ezren!!!

Oda és hazafutással együtt meglett a 7 kili, ami az elmúlt napokat tekintve nem is rossz.

Persze vágyom már a 10 feletti, aztán meg a 20 feletti futásokra, de most ez van, eljön majd az én időm. :-)

Bizony, bizony! Ma már 9 kili fölé kerültem. Itt-ott bejelzett a lábam, de nem vészes. Nyomom, persze azért ésszel. :-)

Röviden összefoglalva, minden másnap futok, minden páratlan nap erősítek. Ehhez még a bringa jön majd hozzá.

Tegnap hát edzésem volt + hátsó váll + csukja + has.

Ma 9,1 km run - Naplemente, Tisza part - 49:50, 5:28-as km-ek.

Újra kezdem magam futónak érezni.  :-)

Lassan újra elmondhatom, hogy rendszeresen futok. Egyelőre persze még kevesebbet, mint szeretnék, de azért lassan majd növelem a távot. Igyekszem türelmes lenni és fegyelmezni magam, ez egyelőre elég jól sikerül.

Közben veszettül figyelem is magam, és rajtam van a para, hogy nehogy újra baj legyen, de ahogy érzem majd (remélem), hogy hosszútávon is minden rendben van, majd elmúlik ez is, és egymást követi sok-sok örömfutás.

Ja, és éljen a lunarglide!!! Most kezdem csak igazán érezni, hogy milyen őrületesen jó ez a cipő! :D (Köszi Vasapu!)

Rég' volt már, mikor két egymás utáni futásom közt csak egy nap telt el, a két futás hossza külön-külön elérte a 6 km-t, és nem fájt semmim. Pedig, most ez volt! :-) Hurrá! Apró dolog, de nekem ez most nagy öröm!

Persze nem mondom, hogy teljesen rendben vagyok, és, hogy már tuti nem tér vissza a sérülés, mindenesetre bizakodó vagyok. Ettől függetlenül azért óvatos is, és csak fokozatosan lassan-lassan növelem majd a távot, és a futások gyakoriságát (egymás utáni napokon például egyelőre nem tervezek futni), a tempó pedig jelenleg teljesen indifferens.

Amúgy jól, és változatosan teltek az elmúlt napok. Pénteken ugye futottam: az első hatost, másnap délelőtt a szép tavaszi időben tekertem egy jó kis 30-ast a szabadban, ez volt az első "outdoor" bringázás ebben a szezonban, de nagyon élveztem. Hadd ne mondjam, hány klasszissal volt jobb, mint a konditermi szobabringa..... :-) Utána délután elmentem gyúrni is, ezúttal mell és váll volt soron. Aztán jött a mai nap és a második hatos.

Mindenki drukkoljon, hogy minden rendben legyen továbbra is! Köszi! :-)

Múlt hétvége óta hullámokban torok- illetve hasfájás jelentkezik nálam, időnként hányingerrel kísérve.... Vasárnap és hétfőn úgy tűnt, hogy jobban vagyok, aztán megint rosszabb lett.

Emiatt aztán az edzések is csökkentett módban zajlottak, tudván, hogy ilyenkor sérülékenyebb az ember és lassabban is gyógyul a szervezet.

Hétfőn futottam egy sikeres 4.5 km-t teljesen fájdalommentesen! :-) Aztán akartam tegnap is, de a fent említettek miatt töröltem. És a sportdokihoz sem mentem el mivel - hál' Istennek - nincsenek fájdalmaim, és igazából nem tudtam felmérni, hogy nagyobb terhelés mellett mi lett volna. Ha netán kell, akkor majd egyeztetek időpontot, de szerintem semmi baj nem lesz. Így most bőséges volt a pihenő, jön a jó idő, ami azért fontos, mert meggyőződésem, hogy a hideg is belejátszott a sérülésbe - ráerősített az elhasznált cipőre.

Pár napon belül egészséges leszek, mint a makk, futok, mint a nyúl és jön a bringaszezon is!

Juhéjj!! :-)

Ez a hét is a kondi és a bringa váltakozásával telt. Jó volt.

A hét vége felé kicsit kezdett kaparni a torkom, fáradékonnyá váltam, nehezen ébredtem reggel - kicsit kimerülőben volt a szervezetem. Így aztán úgy döntöttem, hogy a pénteket és a szombatot kihagyom edzés szempontjából, és megpróbálok sokat aludni, sok folyadékot inni, és gyümölcsöt enni. Most jobban vagyok, ma már voltam edzeni, remélem ennyi elég volt a szervezetemnek és nem lesz gond.

Csütörtökön megyek sportdokihoz. Most nem fáj a lábam, megpróbáltam eleget pihentetni, de holnap és szerdán futok, már csak azért is, hogy legyenek aktuális tapasztalataim, jöjjön, aminek jönnie kell, derüljön ki, aminek ki kell derülnie. Legjobb persze az volna, ha nem lenne semmi baj....

Már alig várom, hogy újra a glide-ban róhassam a kilométereket. :-)

A hét ugye sajnos futás nélkül telt.... De péntekre eljutottam oda, hogy járás közben már nem fáj a lábam, ez is valami.

Doki keresése folyamatban, bár már a bejelentkezés és időpontkérés sem egyszerű.

A héten volt 3 erősítő edzésem konditeremben és 2 bringás edzés. Utóbbiból szintén 3 lett volna, de a meló miatt nem igazán fért bele, meg az is igaz, hogy az edzőtermi szobabringa korántsem villanyoz fel annyira, mint tenné egy valódi bicajedzés a szabadban, vagy még inkább egy jó kis futás...

Kíváncsi lennék a véleményetekre a talpbetétekkel kapcsolatban. Kb. 3 éve elmentem egy számítógépes talpvizsgálatra, melynek eredményeként kaptam egy betétet, ezt használtam kb. bő egy évvel ezelőttig. Nemcsak futáshoz, ebben jártam-keltem minden nap. Ezután sokat hallottam-olvastam arról, hogy a talpbetét sokszor több kárt okoz, mint hasznot, ezért fokozatosan kiiktattam. Érdemes lenne visszarakni? Esetleg új vizsgálat, új betét?

Írtam, hogy a pénteki futáskor nem volt tökéletes a lábam. De nem fájt jobban, mint addig, sőt, mintha még javult is volna.

Erre másnapra jóval erősebben megfájdult a jobb bokám első-külső része és a lábfejem. Mindez úgy, hogy csak felkeltem másnap és a lakásban járkáltam. Futni menni ezek után nem is mertem. Vártam, hogy majd múlik a dolog, de nem. Úgyhogy mégiscsak meg kell nézetnem.

Alighanem ott követtem el a hibát, hogy a három hét kihagyás után először a régi cipőben futottam párat...

szerelem volt első belebújásra és első aszfaltérintésre! :-)

És a szerelem tart, sőt egyre mélyebb! :D

Ma "már" 6.1 km-t nyomtam (a távot csak lassan, fokozatosan merem növelni), a lábam még nem százas, de a helyzet nem, hogy nem romlik, hanem lassan már javul!!! Ez a cipő meggyógyít!

6.1 km - 33:41 - 5:31 min/km

Csak szuperlatívuszokban tudok beszélni a nike lunarglide-ról.

Lehet, hogy a pénteki megerőltetés után sem tegnap, sem pedig ma nem kellett volna futnom, de abba bele is pusztultam volna. Bizony, ma is cipőt húztam és úgy kellett visszafogni magam, de azért egy kicsit adtam az érzésnek. :D

El sem tudom mondani, hogy mennyire jó ebben a cipőben futni. Úgy ad stabilitást a lábamnak, hogy közben szinte el is felejtem, hogy van a lábamon valami.

Fájdogáltak a pénteki futás nyomai, de éreztem, hogy ennyi, itt vége, nem erősödik a fájdalom és hamarosan csökkenni is fog. Érzem. Tudom.

Bizony! Vasapunak hála, megérkezett a Glide! :-)

Futottam is benne természetesen, de csak egy rövidet, mert én marha ugye pénteken még a régiben erőltettem a dolgokat, és éreztem annak utóhatását bőven.

Az új cipőben is éreztem a lábam, de az lett volna a fura, ha nem, mivel időnként járás közben sem minden oké...sajnos. Szóval, amit pénteken írtam, hogy majd ebben is 4,5, és majd minden eldől a sérülés - cipő vonatkozásban, az nem volt reális elképzelés.

Viszont azt is éreztem, persze lehet, csak pszichésen, hogy ebben a cipőben már nem ártok magamnak, sőt még jót is teszek... A következő néhány futás majd eldönti, hogy kell-e doki vagy sem.

A cipő egyébként fantasztikus!!! Olyan könnyűnek éreztem magam, szinte repültem, úgy szeltem a levegőt. Elképesztően nagy érzés! És minden porcikám vágyik az érzésre, hogy újra nekiinduljak! :-)))

Nagyon boldog vagyok!

Ennyit futottam ma. Óvatos voltam, a tempó is lájtos volt (5.47), ennek ellenére a mai futás már nem volt százas. Volt egy kis fura érzetem a lábamban futás közben, de eleinte nem tulajdonítottam neki nagy jelentőséget.

Aztán, nyújtás után, mikor hazaérek, mindig lemasszírozom magam, és most a bal sípcsontom mentén volt egy pont, ahol nyomásérzékenységet tapasztaltam....

Nem tudom, hogy ebben mennyire van benne a cipő, de most eldöntöttem, hogy ebben a cipőben nem futok többet. Vasapunak hála, hamarosan érkezik az új cipőm, abban lenyomom ugyanezt a 4.5-et, ugyanebben a tempóban, és meglátjuk. Ott sok minden eldől majd. Ha gond lesz, akkor tovább kell lépni, és el kell menni dokihoz....

Kicsit számolgattam. Bő egy éve vezetek edzésnaplót, előtte nem jegyeztem fel, hogy mennyit, milyen tempóban stb. futok. Az elmúlt bő egy évben 1412 km-t futottam. Plusz volt még egy bő félév, amikor már megvolt a Pegám, de még nem dokumentáltam az edzéseimet. Ez idő alatt 5-700 km-t futottam. Ez kb. 2000 km. Ugyanabban a cipőben, ami egy jó cipő persze, de talán akkor is sok. Hamarosan tisztább lesz a kép és kiderül, hogy valóban ez-e a baj.

Ma egy kicsit nagyobb kört futottam, és örömmel írhatom, hogy minden rendben. :-)

Nehéz volt visszafogni magam, mind a táv, mind a tempó tekintetében. Előbbi szempontjából maximálisan sikerült a dolog, de a tempó se lett veszedelmes; valamivel azért gyorsabb voltam, mint tegnapelőtt (5:33).

Hihetetlenül jó érzés volt újra futni. Mosolyogva szedtem a lábaim (ez mondjuk nem először fordult elő velem), úgyhogy hülyének is néztek az utcán (erre is volt már példa sokszor). :D

Eltelt a 3 hét. Így ma izgatottan futócipőt húztam.

Óvatosan csináltam mindent. Ultrarövid táv (2,5 km), nagyon lassú tempó (5:52-es km-ek), alapos bemelegítés és nyújtás (ezeket mondjuk sosem bliccelem el) és szerencsére minden rendben ment. A három héttel ezelőtti "újrakezdés" nem volt teljesen okés, ez lényegesen jobb volt, ráadásul, most másnap nem futok rá...csak szép fokozatosan.

Tudom, ez apró siker, de ennek is örülök! :-)

Tegnap kondi volt, holnap is az lesz, aztán szerdán majd egy kicsit hosszabb távval próbálkozom.

Vasapu! Peti! Közben voltam cipőt próbálni. Szegeden két Nike szaküzlet van. Az egyikben nem is tartanak Lunar cipőket, mert úgysem fogy (!), a másikban csak swift volt. Viszont, ami érdekes volt, hogy a pegával ellentétben, amiből 41-esem van, ebből a 42-es volt jó... :-)