Úgy vágtam neki ennek a hétnek, hogy duzzadtam az erőtől és az önbizalomtól. Jól sikerült a múlt hét. Soha annyit még nem futottam, mint akkor, remekül éreztem magam. Optimista voltam, minden oké volt.
Aztán jött a keddi futás. Alig bírtam ki a hétfői pihenőnapot, annyira mehetnékem volt. :-) Nagyon jól ment az iramozás, nyomattam rendesen. ;-) Persze, minimális lassú részekkel, és hosszú tempózásokkal, persze. Minden rendben is volt.
Szerdán erősítés, minden oké, jól lefárasztottam magam. :-)
Szerdán már éreztem egy kis bejelzést a bal sípcsontom mentén egy pontban... Na, ennek nem örültem. De mivel nem volt vészes, így nekiindultam a csütörtöki intervall-nak. Óvatos voltam, bár a tempós részt azért meghúztam, kicsit éreztem a pontot + a jobb combom olyan furán merev volt..... Este masszírozás meg salonpas.
Péntekre jól jött a pihenő, egyrészt a lábaimnak is kellett, meg kezdett jönni valami torokkaparásos - végtagfájós nyavalya....
Reméltem, hogy 1 nap és kész. Ma mindenképp akartam futni az aktuális félmarcit. A lábam javult is, viszont, ami elkapott az nem, sőt egy kicsit rosszabbodott, nincs láz, csak nem vagyok igazán jól.... Fájó szívvel, de ma is pihinap... Nehéz döntés volt.... Most megint úgy gondolom, hogy holnapra oké leszek ( a lábaim már biztos) és akkor holnap megcsinálom a félmarcit, és akkor csak a regeneráló hatos esik ki. Így tervezem, de ember tervez......
Megpróbálom úgy felfogni, hogy ez a nyavalya segített nekem abban, hogy ne csináljak hülyeséget a lábammal... Mindennek van jelentősége, ennek a "betegség"-nek is kell, legyen. Ha két irányból érkezik a sugallat, hogy kicsit pihenni kell, akkor lehet, hogy tényleg, bár nehéz elfogadnom...
UPDATE
Közben ügyesen kitöröltem az előző posztot..., nem megy nekem ez az új felület. :-) (Nehezen, megtaláltam, hogy hol lehet új bejegyzést írni, kicsit fura, na mindegy...
Akkor dióhéjban: Múlt hét szombaton 30 kili! :-) 5:04-es tempóval, gyönyörű volt!!! Überállatul éreztem magam, most még a frissítést is jól csináltam, vagyis jobban, mint eddig...