Bizony! Leszaladtam életem leghosszabb futását, és, hogy hogy esett? Jól! :-)

Olyan tempóval próbáltam kezdeni, amivel azt érzem, hogy ki tudnék futni a világból. Tudom, hogy ez csak illúzió, de egy fantasztikus illúzió, imádom. :-) Időről időre belelendültem, úgyhogy folyamatos koncentrációban voltam, és fékeztem magam mondván, hogy egyrészt sok van még a mai futásból is hátra, másrészt, meg, hogy a cél az, hogy olyan tempót menjek, amit 42 kilin keresztül elbírok.

A Mester hatására, meg saját belátásom nyomán is, rájöttem, hogy frissíteni muszáj, anélkül nem megy. Mivel még mindig nincs kulcsövem (nem is biztos, hogy lesz, mert nehezen tudom elképzelni magamon, meg nem is kapni most Szegeden, bármilyen furcsa, máshova meg nem jutottam el mostanság...), szóval mivel nincs öv, és mivel többnyire háztól-házig futok, így a háznál alakítottam ki egy frissítőállomást. :-)

Megvannak a különböző köreim a városban, ezekből futottam most hármat, így kétszer frissítettem. No, azért nem vittem túlzásba. Összesen elfogyott kb fél liter Ca-Mg-enyhén sós-víz + 1 szelet csoki (rumos ízű boci, de olyan sport szelet méretű), ennyi. :-) Ez elégnek bizonyult a 28 kilire. Egy problémám volt csak, ami nem biztos, hogy a frissítéssel kapcsolatos, de pont a két frissítés után volt némi émelygésem, hányingerem, nem volt vészes, csak azon gondolkodtam, hogy lehetett-e attól, hogy kicsit megsóztam a vizet... Nem nagyon, csak hát gondoltam, a sót pótolni kell...

Összességében egy laza, nagyon jóleső futás volt, abban azért nem vagyok biztos, hogy bírtam volna 42 kilin keresztül. Tény, hogy jó állapotban értem be, jól éreztem magam, még sprinteltem is egy jót :-), szóval bírtam volna még úgy 4-5 kilit biztosan abban a tempóban...

Amúgy meg lassíthatok még nyugodtan, mert tényleg nem hajt a tatár, ahogy Tepó mondta, és közben úgy döntöttem, hogy mivel elégnek érzem a rám nehezedő nyomást minden téren, elengedem a 3:30-as célidőt. Elsőre "csak" le akarom futni, és élvezni akarom az utat odáig, aztán, ha majd lesz motiváció, akkor lehet az időre is koncentrálni.... 1 év múlva például... Persze nem lenne baj, 3:40-en belül célba érni... :-)

28,4 km - 2:19:40 - 4:55

Az volt még a jó, hogy mikor délután, este meséltem a futásomat, akkor azt éreztem, hogy mennék újra :-), így ma örömmel csináltam meg az átmozgatást, ellentétben a múlt héttel, amikor képtelen voltam futni menni....