HTML

laciii79 futóblogja

Futóként új életet kezdek. Egy sérülés kellett, hogy el kezdjek kutakodni, hogy mi is lehet ennek az oka. Segítőkész sporttársaknak hála, rájöttem, hogy nem biztos, hogy csodakenceficére meg sportorvsora van szükségem, lehet, hogy a futóstílusomat kell, hogy megváltoztassam. Lehet, hogy hibás volt az elmélet, amit eddig az egészről tudtam, illetve tudni véltem. Szóval eljött az idő az újrakezdésre.

Friss topikok

  • laciii79: @snatch_: Tartok én is tőle, sajnos.... November környékén szeretnék megint egy marcit futni valah... (2012.08.14. 11:08) Június óta
  • laciii79: @oregbaka: Naná, hogy folytatom... :-) Sajnálom nagyon, hogy nem tudtam ott lenni... :-( (2012.06.05. 19:23) Újra itt
  • laciii79: @WITCH: Először is, nem tudod elvenni a kedvem. ;-) Odaverni biztos, hogy nem. Fogyasztok (remélem... (2012.05.25. 14:35) Rövideket már igen
  • laciii79: @snatch_: Köszönöm. Tudom, tudom, türelem..., nekem már ehhez a pár héthez is nagy türelem kellet... (2012.04.17. 15:21) Még mindig nem :-(
  • laciii79: @PecsiPeter: Jó, hogy hozzáírtad. :-) Rólad bármit el tudok képzelni. ;-) Tudom, nem érted félre, ... (2012.03.22. 08:31) 3:55:48 :-) Egy valóra vált álom...

Erősítés + bringa kombó

2012.08.16. 16:20 :: laciii79

Nos, a múlt heti sérülés óta kíméltem a lábaim futás szempontból, és az erősítésekre meg a bringára álltam rá. Lesz ez még másképp is. :-)

DE most élvezem a gyúrást is meg a tekeréseket is. Főleg, hogy kellemesen meleg ám de szeles idő volt, ilyenkor lehet küzdeni az elemekkel, pl. a 7 kilis algyői olajos körön, ahol állati jó, hogy az egyik oldalon maxon tekerve is csak 18-20-al tudtam poroszkálni, ellenben a másikon volt, hogy 40-nel hasítottam. :-)

Történt egy kis baleset az én hülyeségemből. Az volt, hogy kissé elméláztam a bringán egy olyan szakaszon, amit nagyon jól ismerek, és ami általában nem forgalmas. Egy kb 90 fokos jobboshoz, amit ugye kis ívben illik bevenni, elég nagy tempóval érkeztem, nagy ívben pont jó lett volna, csak, hogy ott egy busz haladt teljesen szabályosan. Fééék, kis ívben kanyarodni próbálás, meg, hogy ne kerüljek a busz elé/alá...., lábak a klipszben, eldőlés, térdhorzsolás. Szerencsére csak karcolások..megúsztam. Általában városon belül csak max az egyik klipszben van benne a lábam...nem véletlenül..., de most mindkettő benne volt, ennek ellenére mákom volt. De jelzés, hogy figyelnem kell.

Aztán ma a tiszaszigeti határátkelőig mentem, vissza Deszket is beiktattam. Ez egy kedvenc karikám, csak Tiszaszigettől a határig sz*r az út, más baj nincs.

Tegnap megeresztettem egy 5 kilis próbafutást óvatos tempóban. Elhatároztam, hogy ha csak a legkisebb fájdalmat is tapasztalom külső térdben, azonnal kiszállok, és hazaséta, szerencsére minden rendben volt. :-)

Szólj hozzá!

Címkék: edzés bringa futás gyúrás erősítés

Június óta

2012.08.09. 15:04 :: laciii79

Már javában a nyár második felében vagyunk, és bár a blogot elhanyagoltam, azért az edzések mentek rendesen. (edzesonline.hu)

Igaz, húsz feletti futásom nem volt mostanság, de azért szaladgáltam rendesen. Meg ment a bringa is, erősítettem teremben, és néha még úszkáltam is. Élveztem, hogy van időm sportolni rendesen.

A futást tekintve kicsit motivációt vesztettem a marci után. A futásért magáért futottam, magamhoz képest egyébként sokat, ahhoz képest, hogy jó meleg nyarunk van. De annyira hozzám nőtt a futás, hogy időnként még a hőséget is élveztem. :-)

Tegnapig minden rendben volt. Aztán jött egy kis gikszer a térdben, remélem, tényleg kicsi. Ahogy a maratonkor, csak most a bal térdben, a külső oldalon kezdett megfájdulni futás közben. Hazakocogtam, azóta érzem lépcsőzéskor, és kicsit bringán is. Most, futást tekintve pihi, jön majd bringa azért, és szeretnék majd uszodát is beiktatni.

1200 kilinél tartok a csukában, lassan kell új...valszeg szeptember vége felé lesz rá keret.

2 komment

Címkék: edzés úszás bringa futás cipő erősítés kondi hosszútávfutás

Itt a nyár...

2012.06.09. 13:23 :: laciii79

Aki ismer, tudja, hogy én elsősorban őszi-téli-tavaszi futó vagyok, illetve futok én nyáron is, csak a pokoli meleget nem annyira tolerálom jól...valahogy jobban esett a -10, mint a +30...ilyen vagyok. :-)

A júniust egy laza 7,5-lel nyitottam 1-én.

Másnap erősítés volt soron: hát, hátsó váll, csuklya, tricepsz, has.

Aztán 3-án vasárnap nyomtam egy jó kis bringát..., na azt viszont csípem jó melegben, sőt, akkor igazán. :-)

41 km - Tiszasziget határátkelő oda-vissza + egy kis kitérő. Hozzám képest egész jó átlagsebességgel 27km/h fölött egy kicsivel.

Aztán másnap egy kis szaladás párás melegben: 9,5 km - 4:49-es tempóval.

Aztán 5-én gym: mell, bicepsz, oldalsó váll, has.

6-án fartlek, amit imádok! :-) 10,5 km - 4:36

Most tényleg megpróbáltam lüktetéses szaladást produkálni, nagyjából sikerült is, bár még mindig több volt a sprint rész (hozzám képest sprint persze). De legalább nem cincáltam magam szét teljesen...persze azt is kell néha, de akkor az nem fartlek, hanem tempófutás max-ra, az meg más műfaj...és a nem teljesen 100-as térdemmel nem biztos, hogy erőltetni kellene.

Csütörtök szünnap - kellett már, bár, ha nem dolgozok hajnaltól késő estig szerintem ide is beiktattam volna valamit... :-)

Péntek gym: hát, hátsó váll, csuklya, tricepsz, has.

Az előbb meg futottam egy rövid, laza, térd-tesztelős könnyűt. Apróbb jelzések vannak a térdben, ami a maraton során sérült meg, semmi komoly, de az óvatosság kell továbbra is...

 

Szólj hozzá!

Címkék: edzés bringa futás maraton gym erősítés kondi fartlek

Újra itt

2012.06.01. 21:20 :: laciii79

Elhanyagoltam a blogom az utóbbi egy hónapban... Sorry. De újra itt vagyok. :-)

Minden rendben van. Futó és erősítő (gym) edzéseket nyomtam az elmúlt egy hónapban. Íme néhány szaladás a teljesség igénye nélkül.

május 27. - 22 km - 2:04:18 - 05:39

Kellemes pünkösdi futás a BSI futóklubos csapattal!

Általában magányos farkas vagyok, de ma nagyon jólesett jófej emberekkel a természetben szaladgálni, kókuszdiót enni, felhőket, fákat és virágokat nézni, poénkodni.

Köszönöm, gyerekek! ;-)

május 29. - 6.1 km - 31:19 - 05:08

Átmozgató (bár annak lehet, hogy kicsit gyors) futás, de így esett jól.

május 31. - 10.7 km - 46:23 - 04:20

Fartleknek írtam be, de megint nem az lett igazán. Néhány rövid kocogós résztől eltekintve nyomtam, ahogy a csövön kifért. Imádom így szétcincálni magam, pedig a végén már éreztem, hogy a határon vagyok.

Amúgy nem tudom, miért csinálom ezt. :-) De ha elkezdek egy erős tempót, akkor valamiért úgy érzem, hogy nyomnom kell szinte végig, és nem tudok mondjuk fele arányban kocogni, de még 30 vagy 20 %-ban sem.

Meghaltam a végére, de olyan jóóóóó vooolt! :-)))

június 1. - 7,5 km - 40:40 - 05:25

A tegnapi (nekem) gyors veretés után ma kicsit rozsdás voltam, de tényleg csak kicsit. Viszont a térdem egy árnyalatnyit jelzett, hogy lehet, hogy tegnap túlfeszítettema  húrt, vagy nem tom. Nincs gond szerencsére.

Úgyhogy visszább vettem, meg amúgy is le akartam lazítani a tegnapit. Finom volt, jólesett! :-)

 

Egyébként az edzesonline.hu-n minden edzésem fenn van a teljesség igényével. :-) De azért igyekszem itt is helyt állni.

4 komment

Címkék: edzés futás erősítés hosszútávfutás

Rövideket már igen

2012.04.28. 09:01 :: laciii79

Rövideket már merek és tudok futni - itt most 3.5 - 4.5 kilikre gondolok.

Ez volt az a táv, amikor régebben mindig bejelzett, majd megfájdult a térdem. Most szerencsére minden rendben van. :-)

Persze elég nagy a frusztráció bennem, és mehetnékem van, de közben érzem, hogy még óvatosnak kell lennem, mindenesetre azt tervezem, hogy belehúzok a hétvégén és futok már egy kicsit hosszabbat....

Egyébként addig kondi és bringázás van/volt...jó-jó mindkettő, de egyik sem a futás.

4 komment

Címkék: edzés bringa futás kondi

Még mindig nem :-(

2012.04.03. 21:24 :: laciii79

Ma újabb próbálkozást tartottam térdeim tesztelésére. Az eredmény továbbra sem jó, ráadásul nem értem a testem....

Mondjátok, ha értitek: a verseny alatt ugye a jobb térdem fájdult meg, utána pár órával csatlakozott a bal.

A bő egy héttel ezelőtti kísérletemnél a bal fájdult meg a jobbnak nem volt semmi baja, legalábbis 1,5 km-ig, ameddig jutottam.

Most fordítva. A jobb fájt, illetve igazán komoly fájdalomig most nem hagytam fajulni, előbb kiszálltam. Kb. 3,5-nél volt az első kisebb bejelzés, aztán picit erősödött. Megálltam kicsit nyújtani a combom külső oldalát, meg lelezítani. Újra indultam, újra erősödött, és akkor már leálltam....

Egyrészt nem értem, hogy mi ez a játék, hogy hol az egyik térdem, hol a másik..., másrészt mit tehetek azon kívül, hogy várok??? Kenjem megint flectorral?

Pedig úgy futottam volna tovább, Istenem, de úgy... !!!!

Amúgy is csak 6 kilis próbakört terveztem, d enem mertem hazáig sem futni, ki tudja, mi lett volna...

Annyira sz*r, persze tudom, türelem, de iszonyúan hiányzik a futás!!!

Ja, pedig amúgy tervben van egy gyulai félmarci az IF előtti hétvégén, amire nagyon szeretnék elmenni... Persze addig még van idő. Cél megdönteni a félmarci verseny-PBmet, amúgy életemben egy hivatalos félmaratont futottam csak, még Siófokon 2008-ban számomra ideális 10 fokban.... 1:42-t. Az edzés PB-m 1:32 most szilveszterről, ezzel búcsúztattam az évet. Ez 5 fok szélcsendben volt, ha lehet, nekem még jobb időben, szóval ez nem forog veszélyben... :-) De 1:40-en mindenképp belül szeretnék lenni...

4 komment

Hosszú regenerálódás...

2012.03.25. 17:34 :: laciii79

Szombat

Eredetileg mára futást terveztem. El is indultam...

Egy héttel a maraton után, a betegségből felgyógyulva...fúúú...nagyon vártam. 

Első lépések... itt még csak az volt, hogy olyan furán mozgok.

100-150m - bejelzések a térdben (de nem a jobb-ban, amivel futás közben a gond volt, hanam a bal-ban, amiben csak pár órával a futás után kezdtem érezni ugyanazokat a tüneteket) - Na, itt kellett volna kiszállni.

Ehelyett továbbmentem, elhessegettem minden gondolatot, á jó lesz az. A f*szt lett jó.

1 kilinél már frankón fájt. itt hagytam abba, és hazagyalogoltam... :-(

Bringára pattantam, mondom valami kell. Ügyeket intézni voltam pl. ma délelőtt is vele, semmit nem éreztem a lábammal, de most már így bicajon is egy kicsit, de mivel ez nem volt vészes, és mivel iszonyatos mozgáshiányom volt, kitekertem az algyői olajos körig meg vissza, ez egy huszas.... 55 perc brutto idő.

Úúúgy nyomtam volna egy nagyot legalább, de nem mertem, mert féltettem a térdem....

Amúgy az lehet a baj, amit Tepó mondott, amikor ez először előjött, hogy az oldalsó szalag húzódása húzza a térdem...ezt éreztem frankón..sajnos.

Keddtől egy hét Olaszország meló + kirándulás, vinni akartam futócipőt, de nem fogok, mert úgy sem tudok menni.... :-(

KI AKAROK KERÜLNI A DÖGSORRÓL!!!!

Vasárnap

 

Lájtos tekergés Tomi barátommal a Tisza parton.

A tegnapi után még a bringát is csak óvatosan adtam. Ma már csak egy kicsit éreztem a térdem tekerés közben. Nem nagyon mertem neki csapni, igaz ez most nem is erről szólt.

De, hogy futni mikor bírok?? VÁÁÁÁÁ!!!

Keddtől 1 szűk hét Olaszország (mondjuk úgy munka-kirándulás), ott a programtól függően akartam pár szépet kocogni, de ez most így off. :-(

De sebaj, valamiért nagyon ki kell pihenjem ezt a marcit. De, mikor visszajövök, tolom majd, ahogy a csövön kifér! :-) Csak lessetek oda.

Nem tudom, net hozzáférés mennyire lesz, lehet semennyire... Tisztelt sporttársak, addig is sok jóleső edzést kívánok! ;-)

Szólj hozzá!

Címkék: edzés sérülés bringa

Csodálatos az emberi szervezet

2012.03.20. 18:16 :: laciii79

De tényleg!

Tegnap este kitört rajtam a betegség.... Hányinger, hasmenés, magas láz...ma egész nap fekvés.

És hogy mi ebben a csodálatos?

A betegség ott bujkált bennem egész múlt héten. Hét elején bejelzett, aztán péntek-szombatra visszaszorult, megvárta a szervezetem, hogy lefussam a marcimat, majd kitört a kór...

Utálok beteg lenni, persze ki szeret? De most tudom értékelni, és tudok hálás lenni, hogy ez most történt meg és nem mondjuk 3 nappal korábban, vagy nem a jövő héten, amikor egy 6 napos külföldi út vár rám...

Futhatnékom van persze, meg bicajozhatnékom, de így legalább rendbe jönnek a térdeim....

Ez van, muszáj elfogadnom, és meglátnom benne a jót...

4 komment

Címkék: betegség

3:55:48 :-) Egy valóra vált álom...

2012.03.18. 12:11 :: laciii79

Megvan!!! Maratonista lettem! :-) Megcsináltam!

Ugyan, messze nem a célidő, de ez most nem érdekel, mert megküzdöttem érte. Ma ennyi volt bennem, de inkább úgy mondom, hogy volt bennem ennyi! :-)

Hatalmas élmény, rengeteg tapasztalat, elképesztő hangulat....

ÁLLAAAAT VOOOLT!

Mindenkinek köszönöm a drukkolást, a tanácsokat, észrevételeket!!!!

 

A verseny!

Az estétől kezdem. Tésztahegyek...fúúú, úgy éreztem magam, mint egy jól megtermett bálna, aki ráadásul felfúvódott...

Elhatároztam, hogy 9-kor lefekszem, mert hajnal 3-kor kellett kelnem, ugyanis 3:30-kor indultunk hajnalban egy sporttárssal. Dóri kolléganőm, akit rábeszéltem az egész happeningre az estét már Füreden töltötte.

Meglepő, de hamar elaludtam, és jót is aludtam. Szerencsére nem nagy az alvásigényem, szóval tudtam, hogy ha 4-5 órát alszom is, azzal is elleszek, főleg, hogy a megelőző 3 éjszaka kialudtam magam.

Ébredés. A nagy nap gondolata először az agyamba majd a gyomromba nyilallt. Jézus, mi lesz ma!?

Rendben elindultunk. A sporttárs szerencsére nem szűkszavú fajta (Deák László), ugyan virtuálisan 2 hete, amúgy meg 1 napja ismertük egymást, jól elvoltunk és kezdett oldódni az izgalmam. Hányinger, bélgörcs felváltva jelentkeztek azért. :-)

Odaértünk. Bőven időben. Dóri becsekkolt előző nap, szóval ezzel nem volt gond. Vitt a busz Füredről Tomaj-ba. Dóri mellettem. Néha összenézünk, izgulunk mindketten... azt látjuk egymás tekintetében, hogy hát itt vagyunk, és megcsináljuk, de bizonytalanok is vagyunk. A busz csak halad... nézzük a helyes kis dombokat...és a busz még mindig megy. Dórival megint összenézünk, mire megszólal: "Laci, hosszú lesz ez!" Aztán nevetni próbálunk... :-)), és azt mondom, hogy hosszú, de megcsináljuk.

A bemelegítésnél kezdtem magam jól érezni, mikor már végre mozoghattam. Nekem már ott meleg volt, Dórinak is, Laci váltig állította, hogy jó ez, mert tavaly szakadt és 3 fok volt. Én meg felnéztem az égre: bár lenne három fok!!! Aztán gyorsan megbeszéltem magammal, hogy a körülményekkel most nem foglalkozunk.

Rajt! Itt már nincs izgulás, nyugalom van, szép napsütés, még szebb Balaton... Minden a helyén van, érzetem, hogy jól vagyok. Mentálisan is.

Minden számomra vizsgahelyzetben ezt csinálom. Előtte majd megpusztulok, de aztán, mikor kell, minden elmúlik, és sínen vagyok! Ez volt most is.

Nehéz volt tempóra beállnom. Részint, mert nem jeleztek semmit az első frissítőig, ami nagyjából 6 kili táján lehetett, részint mert néhányan nagyon elkezdték, de én tudtam, hogy nem szabad mennem velük. Próbáltam figyelni a km köveket, de mivel nem mindig az út mellett futottunk, ez sem nagyon ment.

Aztán jött az első frissítő. 2 pohár víz +  fél banán - nagyjából mindenütt ezt nyomtam. Ki van írva, hogy 7 km. Ránézek az órámra: 30:25.... Az nem lehet. Megkérdezem, hogy tuti? Nevetve mondják, hogy higgyem el, mire mondom, hogy kizárt. Akkor próbálom elmondani, hogy Maratonfüred, jaaa, az akkor lehet, hogy kevesebb - mondják. De mennyivel??? azt ők nem tudják.

Persze én balf*sz vagyok, mert nem néztem meg előre, hogy mi a különbözet km-ben a Maratonfüred és a 4 napos verseny 3. napján indulók távja közt. De álmomban nem gondoltam volna, hogy itt senki nem fogja tudni.... az rémlett, hogy 1 és 2 kili közt, de azért nem mindegy, hogy 1 kili, vagy 1,9...

Mindegy, kicsit felqrtam magam ezen, de aztán mondtam, hogy Lackó, neked magadra kell figyelni, felejtsd ezt el.

5 kilinként volt ugyan egy tábla, de tudtam, hogy ezek nem a mi tábláink....hanem én 1 vagy 1,9 kilivel hátrébb vagyok....

A második frissítő felé közeledve elkezdtem érezni a jobb térdem kívülről...ahol már korábban is, basszus...ez nem lehet...(kaptam is plusz Mg-t), de egyelőre nem lassított a fájdalom, csak motoszkált a fejemben a dolog. Szépen kényelmesen haladtam, laza voltam. Minden oké volt, főleg, hogy megszólalt a fülesben előbb a Faith No More - Easy c. száma, majd Bob Marley - No woman, no cry...ezeket nagyon imádom, és spirituálisan is nagy dalok, és lúdbőröztem és azt éreztem, hogy nem lehet baj, ma minden rendben lesz.

Közben elkaptam két km követ, és láttam, hogy 5:30-as kilit mentem nagyjából, mondom jó, jó lesz az, ezzel bírom.

Aztán jött az első kaptató (nekem ez már kaptató :-))) , és a közepén Monspart Saci néni kiabálja nekem, hogy "Szuper vagy", mondom "Ééén? Ön, ön a szuper, én csak poroszkálok" :-), nevetett és valami olyasmit mondott, hogy a fenét... :-) Erőt adott!

A térdemben erősödött a fájdalom, de még mindig nem volt annyira vészes, mindenesetre én bevettem egy fájdalomcsillapítót, amit ugyan előtte nem teszteltem, de vittem magammal, ismerős, szedtem már, gondoltam, nem lehet baj. Újabb, a harmadik frissítőpont, megint víz + banán. Ezt szoktam meg, ez van begyakorolva. Kértem Mg-t, fellelkesülve, hogy kérés nélkül kaptam az előző helyen (mondjuk ez csak sima gyógyszertári pezsgőtabletta volt - nemtom ért-e valamit, de legalább pszichésen), mire a srác, van...valahol...és kotorászik valami dobozban, közben hozzáteszi, ha van-e időm megvárni?.... Óóóó, mondom időm, mint a tenger :-), próbálok viccelni...aztán megkapom, addig ettem, ittam a szokásosat, majd félig feloldva megittam az Mg-t is.

Második kaptató.... kemény volt, de nem álltam le, szép apró lépésekkel mentem, közben iszonyú melegem is kezdett lenni. Na mondom, most légy kemény, Lackó...az is voltam. :-)

Közben demoralizáló volt, hogy előzgettek a váltó futók, meg az ultrások, és itt-ott kedvem lett volna velük menni, de tudtam, hogy nem szabad, másrészt, tudtam, hogy egyrészt vagy csak tizen, huszon valamennyit futnak, vagy 4 naposak, akkor meg másik dimenzió.

Átmenetileg csökkent a térdemben a fájás. 30 táján volt egyéni frissítésem is. Ca + Mg + izos víz, meg egy Balaton szelet...stilszerűen. Utóbbival nem tudtam mit kezdeni, csak elraktam. Közben vízzel locsoltam magam, megint nyomtam két pohárral is be a szervezetbe meg a rendes fél banán ...bár itt nem kívántam, de gondoltam azért csak kell. De amúgy itt jól voltam, pár pillanatra még olyan illúzióm is volt, hogy mi van?, most kezdődne a maraton?, jó erőben vagyok én, semmi már ez a 12-13, ami hátravan. :-))) (Utólag nekem is vicces, hogy ott akkor ezt gondoltam, hogy hogy gondolhattam ezt? :-))

Szerencsére, nagyon nem szálltam el, mondjuk itt elkezdtem előzgetni, de nem éreztem, hogy gyorsulok, inkább azokat értem utol, akik 5-10-15-20nál elmentek mellettem, én tarthattam a tempót nagyjából. Aztán 32-33 táján újból erősödött a térdfájás, és most már az egész jobb combom kezdett beállni. Néha megálltam nyújtani, ahogy a Mester mutatta ezt az oldalsó szalagot, meg masszírozgattam, és jobb is lett ideiglenesen.

Az utolsó frissítőnél váltig állították, hogy 6 kili van hátra mindenkinek, ami akkor semminek tűnt. :-) Mi az? Meg lehet a 3:45..., ugyanis 3:14-nél voltam.... (kemény utolsó 6 kellett volna....) Megint ettem, ittam, locsoltam. És nekivágtam az utolsó etapnak, fájós térddel, de mentálisan és amúgy fizikálisan is jó állapotban.

Pont lejtő jött, vidáman szaladtam lefelé, mosolyogtam, mondom minden rendben...a fájós térdem kiiktattam a tudatomból, nem érdekelt már. Csak mentem, még mindig viszonylag könnyedén. :-) Aztán jött a 40-es tábla, ami elvileg nekünk 38,8  volt...., ha jól tudtam meg. Járt az agyam, vittek a lábaim, mondom, most már nem lehet gond. Kicsit nehézkesebb lettem, és el is döntöttem, hogy hagyom a 3:45-öt a p*csába (mert ennyivel neveztem amúgy végül), nem szabad erre rámenni, mert még fejre állok a végén.

Tudtam, hogy nincs sok hátra, de mintha megállt volna a távolság, vagy nem 6 volt hátra, amikor azt írták, hogy 6, vagy én kezdek készen lenni (gondolom, az utóbbi). Azt éreztem, hogy iszonyúan tűz a nap, olyan éreztem volt, mintha július lenne, nagyon jólesett volna egy kis locsolás...meg víz..víz, víz, víz!!!  INNI! Pedig mindenütt ittam. Sokat, ismerve a vízigényem. A távolság csak nem fogyott, néha a hányinger kerülgetett, meg az ájulás, de aztán megráztam magam. :-)

Az utolsó 3-4 kili nagyon kemény volt. Nekem 38-nál kezdődött a maraton. Vittek a lábaim, nyálam semmi, lassultam, éreztem, de nem tudtam mit tenni, de arra gondoltam, hogy 4 óra alá be kell jönni! Aztán néha csak arra, hogy valahogy be kell jönni. Aztán jött egy pillanatnyi görcs a bal vádlimba, mondom f*sza, még ez kell, de nembaj innen már be is mászok. De nem jött több - szerencsére...

Mondom a  térd itt már nem játszott, a (nekem) hőség viszont igen...és a Tagore sétánynak mint nem volt nyoma sem. Oda kiáltottam 2 csajnak meg egy srácnak az út mentén, hogy van-e egy kis felesleges vizük. Aranyos volt az egyik kis csajszi, mert kérdezte, hogy szénsavas vagy mentes? :D Mire majdnem az jött belőlem ösztönösen, hogy "Qrva mindegy, baszki, csak adjad", de szerencsére arra még futotta, meg rövidebb is volt, hogy  azt mondjam: mindegy.... :-) Kaptam, ittam néhány kortyot, locsoltam magam, megköszöntem, és nyomtam tovább.

Örültem volna valami felfestésnek, hogy még 1 kili, vagy 500 m, vagy akármi, de semmi. Az járt a fejemben, hogy most már itt a cél, itt kell lennie...ez már a sétány...aztán megpillantottam a hurkát, addig nem mertem gyorsulni, pedig egy kis tartalék még volt azért. Itt most megnyomtam. Ahogy közeledtem, láttam az őrjöngő tömeget, iszonyatosan jó érzés volt, majd a célkapu előtt 10 méterrel ott állt az egyik legjobb barátom, aztán egy másik, majd a célban a harmadik, és a nyakába borultam...és óriási volt...le sem tudom írni...most meg elbőgtem magam.... Ott akkor nevettem, fel sem nagyon fogtam, hogy beértem, de aztán az órámra pillantva láttam, hogy 4 órán belül!!!

Iszonyatos boldogság! Nem is éreztem ilyet még! És jöttek és gratuláltak, én meg nem teljesen voltam magamnál...még azt is  elfelejtettem, hogy innom kéne, de qrvára. ...

GYÖNYÖRŰ VOOOOLT!!! KATARTIKUS ÉLMÉNY!

Valóra vált egy nagy álmom!!! Köszönöm mindenkinek, aki segített ebben!!!

Aztán jött Laci sporttárs...megkérdezem, hogy mennyi? Mire szerényen... 3:25. Mondom jaaaa!! :-) Óriásit ment! És ezt csak így edzésből, ő igazából ultrázik, nem is volt elégedett, túl gyors lett...szerinte. Nehéz lesz megdönteni.

Nekem viszont, hát nem mondom, hogy könnyű lesz, mert nem volt bennem több, kifutottam magam, de ha szokom majd a szántást a nyári meneteket, akkor javulni fogok a nekem már-már hőséget súroló időben is.

Aztán Dóri is szépen beért, boldogan összeölelkeztünk.:-)  És fantasztikus érzés volt látni egymás szemében, hogy MEGCSINÁLTUK, MARATONISTÁK VAGYUNK! :-)

Ma láttam a futaneten, hogy ő végül is 8. lett 22-ből, akik ebben a versenyszámban indultak a nőknél, én meg  15. 71-ből a férfiaknál. Azért nem rossz ez. ;-)

Tudom, más volt a célidő, de megcsináltam, ez a lényeg. Nem tudom, 5 fokban, mire lettem volna képes...de nem is érdekes. Van egy olyan érzésem, hogy fogok én még marcit futni...és lehet, hogy lesz ennél hidegebb és melegebb is. ;-)

A térdem elég ramaty (főleg hajlításnál fáj oldalt, de nem egy pontban, hanem az egész oldalsó térd), pedig igyekeztem lenyújtani, és pár óra múlva a bal is csatlakozott. Kenem, masszírozom, de most már annak tudatában, hogy a versenyt teljesítették a lábak, adok időt regenerálódni. Akartam menni egy átmozgató futást, de nem esne most jól - a térdeimnek. A szervezetem kívánná viszont!!! :-)

Így lesz belőle egy jó kis montizás! Az jó lesz! :-)

Hát, ennyi! Rövidebben nem ment. :))) Még egyszer köszönöm mindenkinek!

 

 

12 komment

Címkék: verseny beszámoló futás maraton hosszútávfutás

"Betegen soha"

2012.03.14. 11:51 :: laciii79

"Betegen soha."

Ezt írta egy bejegyzése végére egy általam hihetetlenül nagyra becsült bloggertárs, IM, egy fantasztikus sportoló, egy igazi szívember, aki nem mellesleg elképesztő írói vénával is rendelkezik. Mindehhez világ- és sporttörténelmi párhuzamokat hozott. És a saját életét. A saját lelkét. A vívódásait. A küzdelmét... Szőröstől bőröstől.

És ő most írt nekem. Egy rövid kommentet. Ő most nem felejtett el figyelmeztetni. Figyelmeztetni a kockázatokra, a veszélyre, ha ott és akkor tényleg beteg leszek. Nem rábeszélt, nem lebeszélt. Mindössze szólt, jelzett, figyelméről és támogatásáról biztosított.

Ahogy ezt megteszik egyébként rendszeresen, Petyka, a Mester és néha mások is. Ami kell nekem, amire szükségem van, nagyon nagy szükségem, hisz' olyan mérföldkő előtt állok, ami számomra egy ismeretlen terep (még).....

Köszönöm.

Nem hiszek a véletlenekben. Sem abban, hogy valaki balszerencséje miatt sérül le, hogy egy teniszmeccsen az egyik pechére és a másik mázlijára pattan a labda a háló egy bizonyos oldalára. Nem hiszek a körülményekben, a kifelé hárításban, a másra mutogatásban. Nem. Máshogy van ez. Mindennek oka van, és minden miattunk történik, mi vagyunk az ok.

Csakis rajtunk múlik, de legalább 95%-ban biztos, hogy hogyan is állunk, hogy mennyire vagyunk erősek, felkészültek, rátermettek, kitartóak....és egészségesek. Bizony, beteg sem véletlen lesz valaki és egy izomcsomó sem véletlenül kerül a combjába A VERSENY előtt egy-két héttel. De nem ám.

Nálam sem így van ez. De akkor mi az ok? Miért? Ezt a kérdést tettem fel magamnak az elmúlt napokban és most már hetekben. Először az izomhúzódás miatt, aztán most a nátha vagy influenza vagy akármi is ez, miatt. Miéééért???

Aztán jött a fent említett nagyszerű bloggertárs kommentje... Egyből egy fura érzés kerített hatalmába. Eszembe jutott a története, sőt igazából kettő, hogy is tudtam volna feledni, sokszor olvastam őket.... Egy triatlon verseny története, ami komoly, súlyos következményekkel járt számára, és egy másik is, ami egy futóverseny, egy maraton története.... Ismét elolvastam és ismét nagyon megindított. Persze nem "véletlenül"... És rájöttem valamire. Nem azért, mert teljesen egyezne a történetünk. Nem. De katalizátorként szolgált az én felismerésemhez. Egy felismeréshez, ami egyszerű, kézenfekvő, a napnál is világosabb számomra. Most már.

Félek.

Félek attól, hogy az a valami, a MARATON, a hőn áhított, nem olyan rég még lehetetlennek tűnő, (számomra) hatalmas eredmény látótávolságon belül van. Hogy hamarosan learathatom a gyümölcsét az elvégzett munkámnak, amiben annyian segítettek, és akiknek nem lehetek elég hálás: Petyka, Tepó, Norbi, Mata, más sporttársak, IM-ek, család, barátok, kollégák, tanítványok.... és nem utolsó sorban a fent említett sportember, Baka.....

Szóval félek attól, ha ez esetleg nem sikerül, ha az a (néhányuk szemében) őrült futó (persze én mondom, hogy ez nem extra, gyerekek) esetleg kudarcot vall, és nem sikerül neki, mégsem tudja megcsinálni....

33 évesen, a krisztusi korban, egész egyszerűen becsokiztam, mondjuk ki. :-) És begyártottam magamnak egy kisebb sérülést és begyártottam magamnak egy betegséget, vagy legalábbis alkalmassá, fogékonnyá tettem magam rá. Az ok én vagyok, nem a csúnya vírus, ami megtámadott, én voltam rá nyitott, szinte hívtam. Hívtam, mert féltem és félek persze most is, csak most már legalább tudatában vagyok ennek. És úgy hiszem, hogy a tudatosítás egyszersmind a gyógyulás útja lehet.

A gyógyulásé, hisz' hinnem kell magamban. Minden alapom megvan rá, a legjobb kezekben voltam (köszönöm Mester), az egyik legnagyobb példakép kísérte figyelemmel mindennapjaim és látott el tanácsokkal (köszi Petyka), és az egyik legnagyobb író vezetett rá a lényegre...igen Baka, köszönöm.

Megcsinálom, mert tudom, hogy igazából egészséges vagyok, és készen állok!!! A betegség csak a félelem műve, és hopp elvégezte a feladatát, ő is segített a felismerésben, most már mehet, Isten hírével.

Ha nem is lesz 3.30, de megcsinálom!!!! :-)

Elnézést, ha túl patetikusra sikerült az írás, de ez volt most bennem, ez (is) én vagyok....

 

 

 

 

 

13 komment

Címkék: edzés futás maraton félelmek felkészülés

Az utolsó hét

2012.03.11. 19:35 :: laciii79

A lábam szépen lassan, de javul. Már háromszor átgyúrtak, és a futások során is egyre kevésbé érzem és a mozgásom is kezd visszaállni.

Kevesebbet futok, aminek nem örülök, de tudom, hogy most ez kell. Egyébként is vissza kell ugye venni ilyenkor, de ez most kényszeres és a kelleténél nagyobb mértékű.

Vasárnap 6, kedden 9, pénteken 8, szombaton pedig 12,5 km-t fuottam. Mindet lazán, a múlt hét végén még 6 percen felüli tempóval, aztán ez tegnapra már 5:19 lett.

Aztán, mikor már kezdtem megnyugodni, hogy akkor minden rendben lesz, valami, megfázás vagy nátha vagy tudom is én, hogy mi kerített hatalmába.... Kúrálom magam, nem tehetek mást. :-(

4 komment

Belül a két héten

2012.03.03. 19:15 :: laciii79

Miután nem javult a helyzet kedd óta igazából, ezért ma bejelentkeztem egy profi masszőrnél és legyúrattam magam. Lehet, előbb kellett volna, de ilyen skót vagyok....saját káromon tanulok, ez van. Meg egy héttel előbb kellett volna leállni, mindegy.

Talált is a jobb combomban egy jó kis csomót, amit remélem, hogy ki tudott masszírozni. Természetesen gyors javulást szeretnék, sőt leginkább az lett volna a jó, hogy ha leszállok az asztalról, és indulok futni, mintha mi sem történt volna. Ahha, na persze, nevettünk is. :-)

Mértéktartásra biztatott természetesen, és persze igaza van, mint ahogy mindenkinek, aki ezt mondja, csak közben majd' megőrülök, hogy nem mehetek futni. Ez a negyedik nap futás nélkül.... :-(((

4 komment

Még bő két hét.....

2012.03.01. 19:48 :: laciii79

A 35.4 óta valami nem oké.... Akkor még minden jó volt, aztán másnap az átmozgatáskor kicsit rozsdásan mozogtam, de ezt betudtam az előző napi nagy menetnek.

Aztán a múlt hét azzal telt, hogy figyeltem magam -  a jobb combomban jelentkező fájdalmat, ami hol oldalról a fenekemből, hol combtőből indult és a bal lábamban a sípcsont melletti részt, ezek voltak az érzékeny területek.

Próbáltam kímélni a lábam, de edzést nem akartam kihagyni. Kedden volt egy fartlek:

15.6 km - 1:13:32 - 4:42

Csütörtökön egy intervall, bár már a lazábbik fajtából, kevesebb max-ra futott résszel.

15.6 km - 1:18:23 - 05:01

Éreztem a lábaim, de különösebben nem lett rosszabb, igaz jobb se.... Nem volt kérdés, hogy bevállalom a szombati hosszút.

24.8 km - 2:08:39 - 05:11

A szervezetem élvezte, a lábaim nem annyira, úgy is döntöttem, hogy a másnapi regeneráló hatost kihagyom, remélve, hogy két nap pihi elég, hogy rendbe jöjjek.

Nem volt elég...

Jött megint a kedd, és a fartlek, amit egyébként imádok. De most egy fokkal tán erősebben éreztem a lábaim... Sajnos. Úgy éreztem, hogy nincs tempóm, hogy nem tudom úgy meghúzni a gyors részeket, meg, ha megy is, kicsit sántikálós és féloldalas. Összességében nem lett rossz a tempó, bár bőven volt jobb januárban...., de ami jobban zavart, hogy a lábaimnak mennyire nem esett jól.

18.1 km - 1:25:03 - 4:41

Most meg pihi van, mondhatnám kényszerpihi. Petyával, Tepóval konzultálva rájöttem, hogy itt már nyerni nem nyerhetek, max veszíthetek....rossz esetben mindent, ha kib*szok magammal, így fájó szívvel de kihagytam a mai intervallt. Ja, és persze tegnap (szerda) is csak egy erősítő edzést nyomtam. Még holnap is tuti pihi, aztán a szombatot még majd látom. Akkor még elvileg van egy hosszú, de lehet, hogy áttolom vasárnapra.

Még annyi, hogy kedden egy haverom legyúrt...és ma kezdtem érezni, hogy mintha kicsit jobb lenne, és nem érzem annyira járás közben már....

Itt tartok most. Megpróbálom okosan csinálni, hogy semmi gáz ne legyen.

Szeretnék maximális állapotban lenni a nagy napra....

 

 

5 komment

Címkék: edzés futás erősítés maraton felkészülés

harmincötpontnégy :-)

2012.02.20. 20:21 :: laciii79

Csütörtök

22.1 km - 1:49:45 - 4:57

Először is, a legfontosabb: teljesen jól van a térdem!!! :-)

Illetve minden, ma nem fájt semmim.

Hogy Petyát idézzem: "dirty madafaka veretés"(nyakig latyakosan, de sebaj) + most már elég sok sónedves szakasz + desszertnek azért még hókása...

Ma intervall volt, hellyel közzel meg is tudtam csinálni. Ahol tempót kellett volna menni, ott többnyire nem volt nagy gond a borítással, és mentem is, bár az igazat megvallva lehetőség épp lett volna sokszor nagyobb tempóra, csak hát fáradtnak, rozsdásnak éreztem a négyfejű combizmom mind a négy fejét... :-) De azért verettem. :-)

Mindenesetre a szokásosnál is hosszabb ideig nyújtottam + belevettem a Tepó által javasolt új nyújtások közül egyet.

Még frissítettem is. :-) Téli időben, pont a félmarci környéke az, ami még oké szokott lenni kaja és pia nélkül, de úgy rákaptam, hogy ma is beiktattam kettőt. Banán + izós víz + túrórudi (by Krisztián :-))

 

szombat

35.4 km - 3:07:39 - 5:18

Juhéjjj!!! 35.4! :-)

Csodálatos szombat délelőtt, most, hogy mögöttem vannak a killerek, plána csodálatos! Állat volt!

Az elején egy kicsit a korcsolyázó tudásomra is szükség volt (ami egyébként nincs), aztán egyre inkább az úszás tudásomra is. :-) Olvadás ezerrel. Koratavaszi feeling, nagyon jó volt. De összességéban ez ma már futás volt tényleg, lecsökkentek jócskán a kásás részek és elég jól lehetett haladni.

Fáradtnak éreztem magam ma is az elején, aztán a táv második felében szépen belejöttem, egyre természetesebbé a vált a futómozgás. Jöttek a flow hullámok lúdbőrzéssel, időnként felhőtlenül boldognak éreztem magam, nagyon fasza volt. :-)

Frissítettem is persze háromszor A szokásos banán, csoki meg izós víz. A túrórudi megmaradt desszertnek, mert enni nem nagyon tudok hosszú futás után egy darabig, pedig tudom, hogy kell, így bedobtam másfél kanál fehérjét plusz a túrórudit, az még lecsúszik a szilárdak közül.

Az utolsó 2-3 kilire elfogytam kicsit és nagyon fáradtnak éreztem magam. Szerintem ez attól a meggondolatlanságtól volt, hogy az utolsó körömre fordulva (7,5 km volt még vissza) úgy éreztem, hogy nagyon erős vagyok...ugye az illúzió, és gondoltam "okosan", hogy meghúzom a "végét", és szerintem ebbe a tempóváltásba fáradtam el.

Nem baj, ez is tanulság, most már tudom, nem csak olvasmányokból, hanem tapasztalatból is, hogy egy 35 kilis táv utolsó hetese az nem olyan ám, mint mondjuk egy félmarci utolsó hetese... ott belefér, hogy meghúzzam, itt már nem annyira, vagyis nekem nem, nem tartok még ott. Úgyhogy vigyáznom kell majd a marcin is, hogy egyenletes legyen...esetleg a legvégén lehet jobban nyomni, de tényleg csak a legvégén...

Jó kis hét nap van mögöttem, fáradtnak érzem most magam, de nagyon örülök is. :-)

Vasárnap még volt egy 6 kili regeneráló run zárásként....

Hétfőn pedig egy kis felsőtest átmozgató erősítéssel nyitottam a hetet...

 

2 komment

Címkék: edzés futás erősítés maraton felkészülés hosszútávfutás

Immár 32 felett...

2012.02.15. 20:08 :: laciii79

Szakadó hóesés, de miiineeeek?!?!

Életem eddigi leghosszabb futása. Vegyes érzelmekkel. Először is örültem, hogy le tudtam futni, mármint, hogy összeszedtem magam és nekiindultam...

Onnan kezdem, hogy durván melós hetem volt, nagyon kevés időt töltöttem itthon szerda óta, nem is volt időm futni menni. Napközben tolmácsolás valamint jelentős alvásdeficit az utolsó négy éjszaka. 5 óra - 3 óra - 4 óra - fél óra. Ezt az utóbbit ma éjszaka sikerült a koleszban produkálnom. Külföldi csoportra ügyeltem, buli volt két szinten, én is bekapcsolódtam - kénytelen voltam. :-) Persze én pia nélkül, na jó két pia lecsúszott, de seemi több. A lényeg, hogy egy órára tudtam ledőlni, abból mondjuk egy felet aludtam. Fél 10 körül haza - durumtészta megfőz - szárazon betol - 3 óra alvás - aztán uccu neki 32 killer.

Úgy voltam vele, hogy bírom, ahogy bírom, ha nagyon nem, akkor kiszállok..., na de nem olyan családból származom én!! :-)

Mindennek tetejébe fél órával indulás előtt rázendített a hó!!! De mint állat, nagyon kell, főleg ide az Alföldre, mindegy.

Szenvedős volt az eleje, anyáztam a havat, éreztem fejben a féradtságot. Aztán 15 kili táján jött az "all is well" érzés, a flow, amit úgy imádok, és onnantól a helyére került minden. A végére azért fáradtam, jó volt hazaérni, mondjuk nem lassultam, persze amúgy sem volt nagy tempó.

Frissítettem 3szor. Csokival és izós vízzel, banán nem volt itthon. Hét elején nem gondoltam, hogy ennyire be kell táraznom, mert még boltba sem fogok menni. Amúgy - biztos az izmoknak is - de az agyamnak is jót tett a cukor minden alkalommal...

A célidőnek most már biztos annyi. Egyszerűen ki sem tudom próbálni, hogy bírnám-e az 5 perces tempót, vagyis kipróbálhatnám, és bírnám is valameddig, de a letaposott hóban, megkeményedett havon, amire most jött a friss lepel, nem is tudok és nem is merek ennél jobban  és hosszútávon száguldozni, így is kellett figyelnem egyre jobban, hogy hol van jég, és hogy hol van a friss hó alatt kemény réteg és hol meg csak porhó....

Szóval a tempó olyan, amilyen, azért sem vállaltam gyorsabbat, mert ilyen körülmények között ez lett volna a versenytempó is, ez még ment vona tovább, nem meghalva értem haza, az ötpercessel meg lehet, hogy nem bírom végig, de most már tudom, hogy nem is szabad 3:30-ról álmodni sem, hisz' ma majdnem annyit futottam, de a táv "csak" 32 kili volt...

Azért, mindent összevetve örülök, büszke vagyok magamra! :-)

32,1 km - 3:16:17 - 6:06

Aztán erre jött kedden egy kis szenvedés.... Részint a hókásás utakkal, részint egy kis térdfájdalommal és részint megfázással, meg ki nem pihent hétvégével...

Kemény volt ma nagyon. Ahol eddig viszonylag kemény, letaposott hó volt, no az most felpuhult, és a hókásában csak úgy dagonyáztam.... Tudom, nem teremsport, de néha úgy éreztem, hogy ez nem az a sport, amit egyébként csinálok... :-)

Kicsit megfázhattam vasárnap...úgyhogy náthásan, torokkkaparósan, némi hidegrázással indultam, de gyorsan bemelegedtem. :-) Egész jó volt az eleje, a hókását leszámítva, ahol tudtam nyomtam, hisz végül is fartlek volt mára, és azért voltak tiszta helyek is.

Kétszer frissítettem. 10 és 18 km-nél. Banán, csoki + izós, mg-s, ca-s víz. A második frissítés előtt hirtelen nagyon szenvedős lett, nem tudom, miért. Megfájdult a jobb térdem kívül, itt még sosem fájt, legalábbis nem emlékszem... És olyan érdekes, bénító, merev fájdalom volt, néha nem csak a térdnél, hanem az egész jobb oldalon... Görcsre gyanakodtam, bár nekem még nem volt.... Ha az, akkor vajon mitől? 1000 mg kalciumot viszek be naponta D vitaminnal, meg 400 mg magnéziumot, sőt  ahosszabb futások napján ezt duplán, mert frissítéshez is, meg utána is.

Gondolkodtam is a második frissítésnél, hogy nem megyek ki az utolsó 7.5 kilire, de aztán mentem, mondom olyan nincs, múlt héten két edzést ki kellett hagynom, most meg rövidítsek na neeem. Az utolsó kilikre enyhült a fájdalom, futás után pedig el is múlt. Egy kicsit végül is tényleg rövidítettem, így nem lett meg teljesen a mai penzum. :-( Most semmi fájdalmat nem érzek... Mi volt ez?

Fura, de főleg idegileg, agyban éreztem magam fáradtnak...lehet, hogy a hajtós múlt hét?

Valaki tüntesse el a havat!!!!! :-)

Ja, és a tempóm végül is nem lett rossz, hozzám képest, az útviszonyok és az utólsó 6 killeren történő lassítás ellenére sem.

24,3 km - 2:12:29 - 5:27

2 komment

:-(

2012.02.10. 00:38 :: laciii79

Nincs időm futni..... Fél 7-kor indultam melóba, és éjfélkor értem haza... Holnap (vagyis ma, pénteken) 5.40-kor ébresztő, este talán hamarabb végzek, és be tudok zsúfolni egy futást.

Szombat full program, jó némi túrázással, de aztán kollégiumi éjszakai ügyelet, minimális alvással..., majd vasárnap kéne futni egy 32-t...., nem tudom, hogy oldom meg, a maraton meg közeleg, nagyon idegesít a dolog.

Ez most egy ilyen poszt, nem sajnáltatni akarom magam, csak baromira idegesít, hogy rajtam kívülálló okok miatt nem tudok futni menni, ez egy krva sz*r hét.. :-(( Pedig most van a legfontosabb időszak....

3 komment

Címkék: edzés futás maraton felkészülés hosszútávfutás

Újra 30

2012.02.04. 17:25 :: laciii79

De ez most mennyivel másabb 30. :-)

22 perccel tovább tartott, de 35 cm-rel több hó volt, -10 fok és erős szél, apró szúrós szemű hópelyhekkel. Kemény volt, de jó nagyon! :-)

Ez volt életem eddigi legextrémebb és egyben legcsodálatosabb sportélménye!!! :-) Egyelőre csak ennyit tudok írni, de tán nem is kell ennél több....

A tempó most indifferens volt, ennél sokkal többet számítanak a lefutott killerek és tán még többet a futással töltött idő.

Hol el volt takarítva a mostanra kb 35 cm hó, hol nem annyira, de többnyire egyáltalán nem, nem ritkán térdig merültem.... :-) City run volt. Érdekesek voltak az arcok. Most végképp őrültnek néztek, de voltak olyanok is, akik megeresztettek egy "hajrá, nyomjad neki" felkiáltást..., én meg nyomtam. :-)

30 kili - 2:56:15 - 5:52

Frissítés: hasonló az eddigiekhez.

2 megállással összesen 1 sportszelet és kb 4 deci kalciumos, magnéziumos víz. Banán épp elfogyott....

 

2 komment

Felemás hét

2012.01.21. 16:26 :: laciii79

Úgy vágtam neki ennek a hétnek, hogy duzzadtam az erőtől és az önbizalomtól. Jól sikerült a múlt hét. Soha annyit még nem futottam, mint akkor, remekül éreztem magam. Optimista voltam, minden oké volt.

Aztán jött a keddi futás. Alig bírtam ki a hétfői pihenőnapot, annyira mehetnékem volt. :-) Nagyon jól ment az iramozás, nyomattam rendesen. ;-) Persze, minimális lassú részekkel, és hosszú tempózásokkal, persze. Minden rendben is volt.

Szerdán erősítés, minden oké, jól lefárasztottam magam. :-)

Szerdán már éreztem egy kis bejelzést a bal sípcsontom mentén egy pontban... Na, ennek nem örültem. De mivel nem volt vészes, így nekiindultam a csütörtöki intervall-nak. Óvatos voltam, bár a tempós részt azért meghúztam, kicsit éreztem a pontot + a jobb combom olyan furán merev volt..... Este masszírozás meg salonpas.

Péntekre jól jött a pihenő, egyrészt a lábaimnak is kellett, meg kezdett jönni valami torokkaparásos - végtagfájós nyavalya....

Reméltem, hogy 1 nap és kész. Ma mindenképp akartam futni az aktuális félmarcit. A lábam javult is, viszont, ami elkapott az nem, sőt egy kicsit rosszabbodott, nincs láz, csak nem vagyok igazán jól.... Fájó szívvel, de ma is pihinap... Nehéz döntés volt.... Most megint úgy gondolom, hogy holnapra oké leszek ( a lábaim már biztos) és akkor holnap megcsinálom a félmarcit, és akkor csak a regeneráló hatos esik ki. Így tervezem, de ember tervez......

Megpróbálom úgy felfogni, hogy ez a nyavalya segített nekem abban, hogy ne csináljak hülyeséget a lábammal... Mindennek van jelentősége, ennek a "betegség"-nek is kell, legyen. Ha két irányból érkezik a sugallat, hogy kicsit pihenni kell, akkor lehet, hogy tényleg, bár nehéz elfogadnom...

UPDATE

Közben ügyesen kitöröltem az előző posztot..., nem megy nekem ez az új felület. :-) (Nehezen, megtaláltam, hogy hol lehet új bejegyzést írni, kicsit fura, na mindegy...

Akkor dióhéjban: Múlt hét szombaton 30 kili! :-) 5:04-es tempóval, gyönyörű volt!!! Überállatul éreztem magam, most még a frissítést is jól csináltam, vagyis jobban, mint eddig...

 

4 komment

Címkék: edzés futás pihenés felkészülés erősítés

A 28 kili hete

2012.01.15. 17:16 :: laciii79

Bizony! Leszaladtam életem leghosszabb futását, és, hogy hogy esett? Jól! :-)

Olyan tempóval próbáltam kezdeni, amivel azt érzem, hogy ki tudnék futni a világból. Tudom, hogy ez csak illúzió, de egy fantasztikus illúzió, imádom. :-) Időről időre belelendültem, úgyhogy folyamatos koncentrációban voltam, és fékeztem magam mondván, hogy egyrészt sok van még a mai futásból is hátra, másrészt, meg, hogy a cél az, hogy olyan tempót menjek, amit 42 kilin keresztül elbírok.

A Mester hatására, meg saját belátásom nyomán is, rájöttem, hogy frissíteni muszáj, anélkül nem megy. Mivel még mindig nincs kulcsövem (nem is biztos, hogy lesz, mert nehezen tudom elképzelni magamon, meg nem is kapni most Szegeden, bármilyen furcsa, máshova meg nem jutottam el mostanság...), szóval mivel nincs öv, és mivel többnyire háztól-házig futok, így a háznál alakítottam ki egy frissítőállomást. :-)

Megvannak a különböző köreim a városban, ezekből futottam most hármat, így kétszer frissítettem. No, azért nem vittem túlzásba. Összesen elfogyott kb fél liter Ca-Mg-enyhén sós-víz + 1 szelet csoki (rumos ízű boci, de olyan sport szelet méretű), ennyi. :-) Ez elégnek bizonyult a 28 kilire. Egy problémám volt csak, ami nem biztos, hogy a frissítéssel kapcsolatos, de pont a két frissítés után volt némi émelygésem, hányingerem, nem volt vészes, csak azon gondolkodtam, hogy lehetett-e attól, hogy kicsit megsóztam a vizet... Nem nagyon, csak hát gondoltam, a sót pótolni kell...

Összességében egy laza, nagyon jóleső futás volt, abban azért nem vagyok biztos, hogy bírtam volna 42 kilin keresztül. Tény, hogy jó állapotban értem be, jól éreztem magam, még sprinteltem is egy jót :-), szóval bírtam volna még úgy 4-5 kilit biztosan abban a tempóban...

Amúgy meg lassíthatok még nyugodtan, mert tényleg nem hajt a tatár, ahogy Tepó mondta, és közben úgy döntöttem, hogy mivel elégnek érzem a rám nehezedő nyomást minden téren, elengedem a 3:30-as célidőt. Elsőre "csak" le akarom futni, és élvezni akarom az utat odáig, aztán, ha majd lesz motiváció, akkor lehet az időre is koncentrálni.... 1 év múlva például... Persze nem lenne baj, 3:40-en belül célba érni... :-)

28,4 km - 2:19:40 - 4:55

Az volt még a jó, hogy mikor délután, este meséltem a futásomat, akkor azt éreztem, hogy mennék újra :-), így ma örömmel csináltam meg az átmozgatást, ellentétben a múlt héttel, amikor képtelen voltam futni menni....

 

4 komment

Címkék: edzés hosszú futás futás maraton felkészülés

Hogyan tovább?

2012.01.08. 22:49 :: laciii79

Ezt a kérdést teszem fel magamnak tegnap óta folyamatosan...

Sokat gondolkodtam az elmúlt bő egy napban, hogy hogyan is legyen tovább, és egyáltalán, hogy megszülessen-e ez a poszt. Mivel ez is én vagyok, és mivel a jelenlegi történések alapvetően befolyásolhatják a futó életemet, így a bejegyzés megszületik...

A tegnapi futásom: 25km - 1:54:42 - 4:35

Az idővel elégedett vagyok. Ennyi. Sok más pozitívumot nem tudok elmondani róla.

Nem éreztem jól magam futás közben. Nem élveztem, nem okozott örömet, sőt rosszulesett.

Ilyen még nem volt velem ha futásról volt szó.... Olyan már volt, hogy nem esett igazán jól, hogy rozsdás voltam vagy rosszul mozogtam, nehézkes voltam, vagy mittudomén, de ilyen, még soha.

Gyors volt a tempó, oké (mármint az én szintemen), el is döntöttem még közben, a táv első harmadában, hogy ez nem lehet maratoni versenytempó. Ez rendben van. De ettől erre a 25 kilire még akár jó is lehetett volna. Futás után volt ugyan némi endorfin-flash, de aztán sem éreztem jól magam, enervált voltam, fásult, nehézkes. Gondoltam, azért ennyire nem kéne elpunnyadni....

Oké, nem frissítettem közben rendesen. Kétszer álltam meg egy kútnál pár korty vízre, ennyi. (A múlt heti 21-nél meg egyáltalán semmi, és nem volt gond, pedig gyorsabb is voltam.) De előző este, meg a futás előtt 4-5 órával ettem sokat, és utána is ittam-ettem: Ca, Mg, C-vitamin, só, rizs, meg hús meg zöldség és persze sok víz, mégis nagyon nehezen tértem magamhoz.

És ma nem volt kedvem futni..... 1 éve volt ilyen utoljára. A futás gondolatától is kirázott a hideg, de ezúttal nem jó értelemben. Sajnos...

Eldöntöttem: hagyom én ezt a francba. Nekem a sport okozzon örömet, mindig ezért csináltam, jó, hogy néha fájt valami, de akkor is élveztem, most meg nem. Most sajtoljak ki magamból egy maratont, úgy hogy közben nem élvezem a felkészülést? Ennek van értelme? Ugyanis a neheze még csak most jön.... Ennél csak erősebb hetek jönnek. Lehet, hogy én félmarciig vagyok kalibrálva, ennyi.

Aztán finomítottam magamon. Gondoltam, hogy nem kell ezt ma eldöntenem, egy kis időt adok magamnak, de úgy döntöttem, hogy a mai regeneráló hatost kihagyom.

Aztán írtam a Mesternek. Ő biztatott. Felhívta a figyelmemet arra, hogy lassítani kéne (amire én is rájöttem futás közben, hogy ez 42-re nem jó, de 25-re azért még jó lehetett volna), meg frissíteni kéne, ezt tényleg sokkal komolyabban kéne vennem. Ő is mondta, hogy hagyjam ki a mai edzést, meg adott még pár jó ötletet, amiket ezúton is köszönök neki.

Biztos, nagyon rágörcsöltem erre az egészre, de nem akarom, hogy kényszernek érezzem a futást. Örömből akarok menni, ahogy eddig. És lehet, hogy nekem félmarciig az, és meg kéne állni ezen a ponton. Legalábbis most, azt nyilván nem mondom, hogy soha nem megyek tovább, mert mit tudom én... Addig meg szaladozok heti 35-40-45 kilit, csak, amennyi jólesik és kész.

Petya, tudom, dobjam el a rózsaszín pirulákat :-), de most ez van, le kellett írnom, az meg majd eldől, hogy hogyan is lesz tovább...

 

6 komment

Címkék: edzés futás maraton felkészülés

BÚÉK!

2012.01.01. 13:40 :: laciii79

Egy rövid évértékelő.

Sérülésekkel indult az év. Ennek minden bizonnyal a legfőbb oka saját tudatlanságom volt. Valamiért azt gondoltam, hogy az, hogy 800 - 1000 km-enként cipőt kell váltani csupán ócska marketingfogás. Aztán, hál' Istennek, nálam tapasztaltabb sporttársak felvilágosítottak, hogy bizony, ez nem játék, komolyan kell venni. Így több, mint 2000 km után!!! eldobtam a pegámat.

Egy hosszan tartó sérülés volt a tanulópénz...

Ez idő alatt konditermi erősítésekkel és "pseudo-bringával" próbáltam enyhíteni futással kapcsolatos elvonási tüneteimet. Több-kevesebb sikerrel.

Aztán február végén megérkezett, Norbi aktív közreműködésével, a lunarglide, A FUTÓCIPŐ.

Minőségi változás! Újra örömfutások! :-)

Közben egyre erősebbé kezdett válni bennem a "drive", hogy le kéne futni az első marcit... Mivel, futás szempontból, nem a nyár a kedvenc évszakom, így a spar kapásból ki volt lőve. Ideálisnak kínálkozott a Maratonfüred elnevezésű verseny, ami a Balaton Szupermaraton része, így megszületett az elhatározás (2012. márc. 17).

Már csak egy igazán jó útmutatás hiányzott célom eléréséhez. Segítséget kértem és kaptam IM példaképektől. Végül Tepó elkészítette számomra ezt a bizonyos edzéstervet és ezáltal rendszert, szakértelmet és tudatosságot vitt a futásaimba. Október közepétől ennek segítségével készülök. Újra motivált lettem és elkezdtem gyorsulni.

Célidőt is kitűztünk. 3 óra 30 perc....

A munka java még hátravan. Januárban és februárban dől el minden, na meg persze a verseny napján. Persze a célidő elérése csak hab lenne a tortán, az alapvető cél a teljesítés.

Köszönöm Petyának, Norbinak, Tepónak, Bakának, IG-nek, Witch-nek és a többieknek is a segítséget, a motivációt, a sok hasznos olvasmányt..., és nagyon boldog, eredményes új évet kívánok mindannyiunknak!

Egy kis statisztika:

Futás: 127 edzés - 1168 km - 96:34

Bringa: 35 edzés - 1131 km -  47:47

Erősítés (lájtos home-made fitneszekkel együtt) - 139 edzés - 116:40

Volt még néhány úszás és túrázás, de sokat be sem írtam, mert nem mindig volt edzésértékük. :-)

Összesen: 306 edzésem volt, és nagyjából 272 órát sportoltam.

Ennyi. :-)

Isten áldja a 2012-es évet! :-)

UPDATE!

Majd' elfelejtettem az évzáró futásomat megemlíteni, mert azért megér egy sort. :-)

21,1 km - 1:32:09 - 4:22-es tempó - új PB!!!

 

 

 

 

4 komment

Címkék: edzés úszás bringa futás maraton felkészülés kondi lunarglide

Lunarglide3 :-)

2011.12.27. 17:07 :: laciii79

Megvan az új csuka!!! :-)

Lunarglide 3! Ha az ember megszokja a jót, akkor arról már nem igen akar lemondani többé, így történt, hogy maradtam a Glide-nál.

Ráadásul elég jó áron csíptem meg a szegedi intersportban. 33 ezerre tartották, de épp 20% kedvezmény volt mindenre, így bő 26ért megkaptam. :-)

Legutóbbi szaladásom (még a régiben):

12 km - 52:54 - 4:24.es tempó

Az utóbbi két futásomnál érdekes izomfájdalmat tapasztaltam a jobb lábamon térdtől lefelé kívül le a lábfejemig. Nem is fájdalomnak mondanám, inkább csak furán bekötve, elmerevedve éreztem, de nem akadályozott, inkább csak kellemetlen volt. Volt már ilyen, igaz régen, úgy 3-4 éve...

De nem lesz baj, nem lehet baj!

6 komment

Címkék: edzés futás felkészülés hosszútávfutás lunarglide

Christmas

2011.12.25. 09:18 :: laciii79

A Mester terve szerint most könnyített időszak van, gondolom az ünnepre való tekintettel...

Ezúton is Békés, Boldog Karácsonyt kívánok mindenkinek!

Szóval lájtos hét van, ma és holnap pihenőnap a feltöltés jegyében (tölteni töltök rendesen :-)). Azonban nem garantálom, hogy ezt be is tudom tartani. :-)

Viszont érdekesség, hogy, mivel január 1-e vasárnapra esik, így azon a napon kéne fussak egy félmarcsit. :-) Ez könnyen lehet, hogy átcsúszik másodikára (ismerve a Szilveszter és jómagam kapcsolatát).

Addig azonban van még néhány jóleső futás, és cipőnézőben is vagyok... A Hervisben találtam egy 22 ezerre leakciózott lunarglide 2-est, csak hát 44-es volt... Ennyiért ajándék lett volna, de nézelődök tovább, aztán ha Szegeden nem találok, megyek tovább.

2 komment

Címkék: edzés futás cipő felkészülés lunarglide

PB 18km-en :-)

2011.12.18. 14:25 :: laciii79

Nem rég' értem haza a mai (nekem) hosszú futásról egy vadiúj PB-vel. :-)

Annyira jólesett ebben a verőfényes napsütésben futni, hogy el sem tudom mondani.

Teljesen egészségesnek éreztem magam, mégis hullámokban jött a lúdbőrzés és csak jött a lúdbőrzés, és éreztem, hogy egy láthatatlan energia odafentről egyre csak tol előre, ... fúúú nagyon jó volt. Időnként annyira elmerültem ebben az érzésben, hogy el is felejtettem tempót tartani. De úgy tűnik, hogy valahogy mégiscsak sikerült, mert 18 km-en új PB-t mentem. :-)

18,1 km - 1:21:04 - 4:28-as tempó.

10km feletti tartományban ennél csak kétszer voltam gyorsabb életemben (múlt hét vasárnap és e hét kedden), de az mindkettő 12 km környékén volt, ez pedig 18!!!!! :-)

3 komment

Címkék: edzés futás hosszú felkészülés pb

3:30! A Mester jóváhagyásával

2011.12.15. 15:53 :: laciii79

Nos, Tepó rábólintott a 3:30-ra, szóval most már hivatalosan is az a célidőm!!!

Persze nem győzöm hangsúlyozni, hogy az első számú cél a teljesítés, minden más csak az után.

Bő 9 hónapja már, hogy a jelenlegi Lunarglide-omban futkorászok. Életem legjobb cipője, nem is akarok mást, viszont alighanem szükségem lesz egy újra, mert átléptem az 1000 km-t benne, és megérett a cserére. Jó szolgálatot tett, megérte a pénzét, örökké hálás leszek Norbinak érte! Köszönöm ezúton is!

Úgyhogy semmi mást nem vagyok hajlandó venni, csak LG-ot! Persze nem kell nekem a legújabb modell, bőven megteszi majd egy akciós régi is.

Jókat futogatok mostanság. Vasárnap egy 4:27-es tempójú 12,5 km-em volt, ami, könnyített hét lévén, a múlt heti hosszú futás volt, kedden egy 4:25-ös fartlek, amibe azért beleadtam apait anyait, ma pedig egy laza 5:08-as 7,5 km regenerálódásként.

A Mester ígérte, januártól jön az igazi rock&roll! Állok elébe! :-)

 

Szólj hozzá!

Címkék: edzés futás maraton felkészülés lunarglide célidő